ARANY TARSOLY
2005 július 5.

Vörös Ildikó: Wass Albert-szobrot avattak a solymáriak

Wass Albert-szobrot avattak Verőcén

Tegnap avatták fel ünnepélyes keretek között Verőcén, a katolikus plébánia mellett a Wass Albertről elnevezett parkot és az író szobrát, melyet Tóth Dávid szobrászművész készített. A település ezután így őrzi majd az emigráns magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának emlékét. A dátum nem véletlen, az egy évvel ezelőtti népszavazás évfordulójáról is megemlékeztek az eseményen.

A szoborállítás ötlete Bethlen Farkastól, Verőce polgármesterétől származik. Szerinte Wass Albert sokat szenvedett a magyarságért és küzdött az összetartozásért, így a tavalyi népszavazás évfordulóján az összetartozás jegyében kell emlékezni. Az ünnepség fővédnöke Beer Miklós váci megyéspüspök volt. Bartha József erdélyi református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke ünnepi beszédében idézte fel az 1989-ig Magyarországon betiltott író alakját és munkásságát. Az ünnepségen jelen voltak többek között felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyar egyházi és politikai vezetők, valamint Wass Albert fiai. Az estig tartó ünnepségen közreműködött Budai Ilona Magyar Örökség-díjas népdalénekes és Ferenczy Csongor színművész. A rendezvény után a református egyházközség gyülekezeti termében tartottak szeretetvendégséget. Wass Albert az Amerikai Egyesült Államokban élt 1998-ban bekövetkezett haláláig, azonban egy pillanatra sem felejtette el hazáját és Erdélyt.

2005. december 6. - Verőce

Szombathely: 
A római katolikus templom kertjében 2006.06.22-én állították fel Wass Albert szobrát, Somogyi Tamás alkotását.

Wass Albert szobrát avatták fel csütörtökön a kámoni templom udvarán. A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.

„Albi, jelentem neked ott fönn a magasságokban, hogy hazaértél Vas vármegyébe” – kezdte ünnepi beszédét Kovács Jenő, utalva arra, hogy Entz Géza és Kelemen Lajos kutatási szerint a Wass család megyénkből származott a Mezőségbe.
A szobor elhelyezésével kapcsolatban megtudták a jelenlévők, hogy mivel a Wass-család birtokán annak idején sokszor megfordult Hermann Ottó, először a Hermann Szakközépiskola udvarán szerették volna felállítani az emlékművet, ám erre Ipkovich György polgármester - egy „udvarias levélben” ugyan, de indoklás nélkül - nem adta áldását, így került a szobor a Kámoni Krisztus Király Templom udvarába.

A laudáció

„Sosem tudom megérteni, hogy téged miért nem hoztunk haza kilencvenben, és miért nem vittünk körbe azonnal az országban, miért nem kaptál azonnal magyar állampolgárságot és miért kis falvainkban állnak szobraid, és miért ez az első szobor, amely egy megyei jogú városban állítottak, miért nem tanítanak téged méltóképpen a tanárok. Én nem tudom megérteni” - utalt Kovács Jenő Wass Albert irodalmi munkásságának és személyének ellentmondásos megítélésére.
„Nem volt senki, aki úgy le tudta volna írni az erdélyi magyarság történetét, élethelyzetét a 20. században, amely számunkra a csapásokat hozta” - méltatta Wass írói nagyságát. Viszont – tette hozzá - egyre többen olvassák Wass Albertet, még a Nagy Könyv jelöltjei közé is bekerült három regénye.
Kovács Jenő bízik benne, hogy pár év vagy évtized eltelte után Wass Albert neve oda fog kerülni, ahol Jókai, Petőfi, Arany neve van. Célzott azonban arra is, hogy Wasst Romániában még mindig háborús bűnösként tartják számon, nemrégiben emeltek szobrot annak a négy embernek, akiknek kivégzését Wass Alberttel illetve apjával hozzák összefüggésbe. Felidézte azt is, hogy Wass Albert megélte a „dicsőséges Erdély, Észak-Erdély visszatértét” (A második bécsi döntés - a szerk.)
„Nagyon sokan vagyunk úgy, akik úgy gondolkoznak, hogy ez lett volna az igazságos határ a két ország között, már régen elfelejtettük volna mindenféle bajainkat” - mondta Kovács Jenő.

Őrizte magyarságát

A mellszobrot Brenner József püspöki helynök áldotta meg, aki beszédében elmondta, hogy Wass Albert sorsa jelképe a 20. századi magyar sorsnak:
Egy volt a sok közül, akiknek el kellett hagyniuk hazájukat, „de ami példamutató azt életében az, hogy magyarságát megtartotta, a magyarságért dolgozott, és a magyarságot igyekezett propagálni”.
Bartha József, holtmarosi református lelkész az erdélyi Wass Alapítvány elnöke az író hazaszeretetének és irodalmi munkásságának méltatása mellett többször idézte Wass Albert felszólítását: „Tartsatok össze, magyarok!”
A lelkész köszönetet mondott a szobor felállításért, majd az egyik támogatóval, Magyar Gyulával együtt levonták a leplet a szoborról. Ezután Horváth Csaba elnök helyezte el a Polgári Szövetség Szombathelyért Egyesület koszorúját.
Az ünnepség a székely himnusz közös eléneklésével végződött.

www.alon.hu

---

Magyarország egyetlen, egész alakos Wass Albert szobrát állították fel Harkányban 2005 augusztus 20-án.
A helyiek büszkék az alkotásra, amely készítője szerint a Kárpát-medencei magyarság együvé tartozását jelképezi.

 

A szobor Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor szászrégeni szobrászművészek alkotása. Az erdélyi író első egészalakos magyarországi szobrát nagy médianyilvánosság előtt leplezték le. A Hír Tv, a Duna Tv híradója, a Magyar Televízió Kárpáti Krónika című műsora, a Pátria TV, a Magyar Nemzet és a Dunántúli Napló helyszíni tudósításban számolt be az eseményről.
Turcsány Péter Kölcsey-díjas költő beszédében többek között így fogalmazott: "Miközben nő nemzeti létünk bizonytalansága, mégis gyarapodnak szent helyeink! Köszönet érte Istennek és a gyarapítóknak. Köszönet Harkány Város Önkormányzatának, és a Wass Albert egészalakos szobrát elsőként megalkotó szobrászművésznek, a havasok aljáról hozzánk érkező Baróthi Ádámnak. Szent ligeteink a lélek és szellem hiteleshelyei, de most nem a királyok, hanem művészeink pecsételik meg tájainkat, otthonainkat. Szerte a Kárpát-medencében egy nemzetegyesítő akarat nyilvánul meg. Wass Albertre emlékezve Debrecen-Pallagon emlékplakettet adtak ki, az erdélyi Vicén, Holt-Maroson és Szászrégen közterein mellszobrot emeltek, Magyarországon Bonyhádon és Solymáron állítottak eddig szobrot.
Ez a mai, gyönyörű harkányi rendezvény folytatja a szoborállító elődök megkezdett útját, hiszen hiteleshelyen állunk e szobor dombjánál. Egy hely, egy esemény tisztává és szentté teheti nemcsak a földet, ami vágyaink és reményeink helyszíne, de minket magunkat is, így biztosítva maradandóságunk és fennmaradásunk megformált vágyát és zálogát.
Nem az örökkévalóságba felvétetett Wass Albertnek van szüksége ránk, az utókorra, hanem nekünk, a teljes magyar nemzetnek van szükségünk emlékének, írásainak, szellemi örökségének, emlékhelyeinek ápolására, hovatovább őrizetére, őriztetésére is!
Innen üzenjük a határon túli szoborállító társainknak: nem válhat ketté, nem szakadhat száz elé, amit Isten eggyé teremtett. És hogy eggyé teremtette a magyar népet és nemzetet, azt éppen az ezen a napon ünnepelt Szent István király és a Szent Korona-tan hirdeti a legékesebben. A magyarság nemzetegyesítő akaratát jelenti a kibomló időben minden hely, ahol többek között Jókaira, Mikszáthra vagy Wass Albertre emlékezünk. Akik ezt meggátolják, vagy megakadályozzák, a magyar nemzet kultúrájából vetik ki önmagukat. Boldogok lehetünk mindnyájan, akik a Wass Albert szobor lábainál mint rendíthetetlen phalanx védjük az ő emlékét, kezünkbe tartva könyveit és erőt merítve a szobor ránk sugárzó derűjéből.
Vegyünk példát Wass Albertről, aki a nemzete iránti hűségét Zrínyi és Petőfi szellemében gyakorolta, és aki Tolsztoj és Maupassant írói igényességével énekelte meg a magyarság kálváriajárását."

 

---

Wass Albert szobra Baján a Szent Szív templom parkjában

Harmat István Erdélyből áttelepült szobrász alkotása.

 

 

---

Wass Albert szobor Kaposváron

A bonyhádiak két évvel ezelőtti példáját követve 2007 január 10-én a kaposváriak avattak Wass Albert szobrot a helybeli Klebersberg Kuno Kollégium udvarán.
Szobrász: Csasznyi István (Délvidék)

Az ünnepség a kollégium előadótermében kulturális műsorral kezdődött, melyet Dr. Giber Vilmos igazgató nyitott meg, felemlítve többek között azt is, hogy a magyar állam megtagadta a magyar állampolgárságot Wass Alberttől. Majd a diákok adtak elő az író munkájából összeállított igen színvonalas műsort. Közben kivetítőn Wass Alberttel készült interjúkból játszottak be részletet. Az előadás az „Elvásik a veres csillag” című könyvből előadott részlettel folytatódott, majd a Székely Himnusz eléneklésével ért véget.
Ezt követően az ünneplő diákok, tanárok és résztvevők kivonultak a kollégium udvarára, ahol leleplezték a délvidéki Csasznyi István festőművész alkotását, a Wass Albert mellszobrot. Ugyancsak ő készítette a kollégium névadójának, Klebersberg Kunonak a szobrát is. Ünnepi beszédet mondott Bartha József holtmarosi lelkész, MVSZ küldött, aki a román hatóságok által korábban eltávolíttatott Wass Albert szobrot a templom falai között őrzi. Beszédéből kiérződött, hogy az Unióhoz frissen csatlakozott Romániától elvárja e helyzet gyors megoldását. A helyi református lelkész áldása után koszorúzással zárult a rendezvény. Az ünnepségen a Magyarok Világszövetsége jelenlévő tagjai mintegy refrénként reagálva az „Elvásik a veres csillag” jeleneteire, a Szabadság téri szovjet emlékmű elköltöztetését célzó népszavazási aláírás íveket osztogattak a jelenlévő résztvevőknek.

---

Wass Albert szobor Sükösdön

Harmat István Erdélyből áttelepült szobrász alkotása.

2007. március 10-én ünnepelni vágyó emberekkel telt meg Sükösd központja, a Művelődési Ház előtti tér. Számos meghívott résztvevő és vendég jelenlétében ünnepélyes keretek között avatták fel Wass Albert erdélyi-magyar író mellszobrát, Harmat István szobrászművész alkotását. A színvonalas műsorban a vidéki közreműködõk mellett szerepet vállalt a Sükösdi ÁMK is.

 

---

Wass Albert emléktábla Sátoraljaújhely, Magyar Kálvária, 2005
		„Kikel őslelkünk új bimbója, s új ezeréves fába hajt, és zeng a dal, zeng fagyba, hóba: Isten, áldd meg a magyart!”
KÁPOLNA 1935-ben állították fel Sátoraljaújhelyen a századik országzászlót. Ekkor született meg a gondolat, hogy az oda vezető úton, tizennégy stáción megörökítsék a trianoni békediktátum révén elszakított harmincnyolc város nevét emléktáblákkal, idézetekkel, címerekkel. 1936. október 4-én ünnepélyes keretek között adták át az országos közadakozásból az egyetlen nyáron megépült Magyar Kálváriát. A Kis-Szárhegyre vezető úton elkészült tizennégy "állomás" a maga nemében egyedülálló a Kárpát-medencében: hogy "legyen zarándokhelye minden magyarnak, (...) legyen hol imádkozniok hazánk sorsának jobbra fordulásáért..." (Ismertető füzet 1936., Szepesi Bódog piarista) 1938-ban az országzászlóval átellenben a Kis-Szárhegyen kialakítottak egy "szabadtéri dómot". Ezt a teret lezárja a Szent Korona alakú Szent István- emlékkápolna. A három részből álló páratlan emlékműegyüttes a II. világháború és az azt követő, hazánkra nehezedő elnyomás, pusztítás, elhallgatás miatt nem tudta betölteni rendeltetését: a táblák, címerek eltűntek, a stációk romossá lettek. A rendszerváltozás élesztette újjá a Magyar Kálvária gondolatát, és ekkor kezdődött el annak helyreállítása a Városszépítő Egyesület és néhány lelkes lokálpatrióta önfeláldozó munkájának köszönhetően. A millenniumra a helyreállítás jelentősen előrehaladt. A piarista kollégium diákjai és a Csepellény György Cserkészcsapat állította helyre az Anyák terét. A tér a VI. és VII. állomás között található pihenőhely. Itt egy kereszt szolgál erdei áhítatul. A kereszt talapzatán e felirat olvasható: "Azok a magyar anyák, akik istenfélelemre nevelik gyermekeiket, segítik újraépíteni a magyar hazát." A helyreállítási munkálatok során közadakozásból valamennyi korábban hiányzó tábla és címer (egy-két helyen csekély eltéréssel) eredeti állapotában a helyére került. A Szent István-emlékkápolna oltárkép domborműve is visszakerült a helyére. (Szent István fölajánlja a koronát.) A millennium óta évente szerveződik a Magyar diákok és tanárok találkozója a Magyar Kálvárián című rendezvény a Rákóczi Szövetség támogatásával. Hatnapos programra gyűlnek össze a harmincnyolc elszakadt város, az anyaország és a nyugati magyarság diákjai és tanárai. A "hasonlíthatatlan szépségű Sátor-hegyek" (Petőfi Sándor) ölelésében az emlékmű látogatható. A kirándulók kedvelt programja lehet. A város központjából negyven perc alatt kényelmesen föl lehet sétálni a kálváriához.  N.T.K   A Magyar Kálvária állomásai I. - Kassa II. - Lőcse - Késmárk - Igló - Podolin III. - Besztercebánya - Körmöcbánya Krasznahorka - Trencsén IV. - Komárom V. - Pozsony VI. - Csíkszereda - Sepsiszentgyörgy - Székelyudvarhely - Kismarton - Csáktornya VII. - Fiume VIII. - Temesvár - Szabadka - Zenta- Orsova - Vajdahunyad IX. - Arad X. - Brassó - Nagyenyed - Segesvár XI. - Gyulafehérvár - Marosvásárhely XII. - Kolozsvár XIII. - Nagyvárad - Szatmárnémeti - Máramarossziget XIV. - Eperjes - Munkács - Ungvár

1990 augusztusában állították helyre

---

	Wass Albert gránit emléktábla Debrecen-Pallag, Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1999
	Wass Albert dombormű Debrecen-Pallag, Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola, 2003 Szobrász: Gábor Emese
	Wass Albert mellszobor Magyarok Háza 2005 Szobrász: Gábor Emese
	Wass Albert emléktábla Hajdúnánás, Református Iskola, 2005
	Wass Albert mellszobra Gödöllő, 2006 Szobrász: Meszlényi András
	Wass Albert emlékkő Zugló, Kassa téri Sentlélek Plébánia Közösségi Háza, 2006
	Wass Albert dombormű Budapest, Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola, 2006 Szobrász: Oláh Szilveszter
	Wass Albert emléktábla Astor, Florida, Wass Albert háza Kráter Műhely Egyesület, 2006
	Wass Albert mellszobra Szászrégen, Erdély, 2001 Szobrász: Jorga Ferenc (Szászrégen)
	Wass Albert mellszobra Holtmaros, Erdély, 2001 Szobrász: Kolozsy Sándor (Ausztrália)
	Wass Albert mellszobra Vice, Erdély, 2001
	Wass Albert mellszobra Székelyudvarhely
	Wass Albert síremléke Marosvécs, Erdély, 1999

---

Bálint Károly	Domokos Béla	Dorogi Ferenc Miklós
Kolozsy Sándor	Sepsiszéki Polgári Kör	zsögödi Nagy Imre