Esztergom a török után és  a polgárosodás útján

1683. után Esztergom több részből állt. a Vár, Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező és Zsember falu.

1683. A ferenceseket Károly herceg telepítette be a Vízivárosba.

1684. A Dunán felépítették a hidat.

1685. január 14. Meghalt Szelepcsényi György prímás, helyére Széchenyi György kalocsai érseket választották. Ő 1695 - ig volt az érseki székben.

1685. Széchenyi György érsek alapítványából Lipót király által adományozott telken felépült a ferencesek Szent Keresztről elnevezett temploma a Vízivárosban, amely az 1706 - os kuruc ostrom során leégett. Széchenyi György 20 ezer forinttal támogatta a rendet.

1685. július 30. Sejtán Ibrahim csapataival Esztergom alá érkezett.

1685. július 31. A Szenttamás hegytől a törökök megkezdték a sáncásást. Négy ágyúüteget, négy bombahányó mozsarat állítottak fel, amivel a várat lőtték.

1685. augusztus 2. Joachim Strasser ezrede kirohanással támadt a törökre.

1685. augusztus 4. A törökök a szigetről a Vízivárost lőtték.

1685. augusztus 7. A törökök egész nap ágyúztak, majd rohamot indítottak a vár ellen.

1685. augusztus 9. Leomlott a vár felőli kapu és mellette a fal egy része.

1685. augusztus 10. Lotharingiai Károly 44 ezer fős csapattal elindult Esztergom felmentésére.

1685. augusztus 16. A magyar csapatok a táti csatában győzelmet arattak a török felett. A csata idején az esztergomi Duna - híd elpusztult. Ezután komp közlekedett a két part között.

1685 - 1695. Széchenyi György érsek idején tért vissza a jezsuita rend Esztergomba.

1686 - 1696. A jezsuiták .a Vízivárosban Széchenyi György érsek 50 ezer forintos alapítványával a régi templom romjain új templomot és gimnáziummal egybekapcsolt rendházat építettek.

1686. A királyi város a Budai Kamara igazgatása alá került.

1686. október 13. Esterházy Pál nádor előterjesztést tett Bécsben Esztergom benépesítésére.

1686. Szenttamás tövében zsidók, rácok és magyar katonák telepedtek le.

1687. Bottyán János zálogba vette Sáp, Sárisáp, Bajna falvakat.

1687. március 19. A Vízivárosban megépült a jezsuiták középiskolája.

1690. június 30. Széchenyi György érsek Nedeczky Sándort nevezte ki a vármegye helyettes alispánjának, s hozzáfogott a vármegye közigazgatásának újjá szervezéséhez.

1691. A katonaság Vízivároson felépítette élelemházát.

1691. január 17. Búcson megtartották Esztergom vármegyei tisztújító közgyűlését, Nedeczky Sándort első, Konkoly Lászlót másodalispánná választották. Megalakult az új tisztikar is. A vármegye területét is átszervezték. A hajdan Esztergom vármegyéhez tartozó Tokod, Héreg, Tarján községeket Komáromhoz, míg Csév, Kesztölc, Pilisszentlélek, Pilismarót - községeket Esztergom vármegyéhez kapcsolták.

1691. március 26. Először tartottak Esztergomban megyegyűlést és megépült a megyeháza a Vízivárosban.

1691. ősze Kukländer Ferdinánd lett a vár parancsnoka. Ezt a tisztét 1719 - ben bekövetkezett haláláig töltötte be.

1692. Esztergomnak állandó hetivására és évenként négy nagy vására volt: Orbán, Magdolna, Mindenszentek és Gyertyaszentelő napján.

1693. Megalakult a szabók és posztónyírók céhe.

1694. I. Lipót kiadta a mészárosok céhszabályait

1695. Kollonich Lipót lett az esztergomi érsek, s elűzte a városból a protestánsokat.

1695. I. Lipót megerősítette a gombkötők, valamint a serfőzők céhszabályait.

1696. január 23. Sándor Menyhértet választották alispánnak, s 1721 - ig viselte ezt a tisztséget.

1696. Megszervezték a vármegyei rendőrséget,az ugynevezett porosz vármegyét, mely célból a vármegye Búcs, Bátorkeszi, Mocs, Kisújfalu, Szőgyén, Bény, Libád, Muzsla székhellyel közbiztonsági kerületeket hozott létre. Élükön a parasztkapitányok és hadnagyok álltak. Esztergomnak külön kapitánya volt, mely alá tartoztak az Ebeden, Sápon, Bajnán székelő hadnagyok.

1697. A királyi városban I.Lipót telket adományozott a ferenceseknek. Széchenyi György érsek 20 ezer rajnai forintból álló alapítványából templomot és a kolostort építettek.

1698. Esztergom város főbírája Kelemen György.

1698. Ebben az évben már állt Bottyán János palotája a mai Széchenyi téren. I. Lipót nemesi kúriának nyilvánította.

1699. I. Lipót megerősítette az asztalosok, üvegesek, ácsok és esztergályosok céhszabályait.

1699. A belvárosi templomot a középkori falakon többségében fából újra felépítették.

1699.-telén A városban a Sándor Menyhért vendége volt József nádor és Mária Pawlovna orosz nagyhercegnő. A nagy havazások miatt nem tudtak tovább utazni, s ezért vendégeskedtek itt.

1699 - 1701. Sinka György Esztergom város főbírája.

1700. A királyi városban letették a ferences templom alapkövét.

1701. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv a királyi városban 2000 lakost említ. A rácok száma 20 fő volt.

1701. Beiktatták Keresztély Ágost segédérseket főispáni méltóságába.

1701. szeptember 1. A Vízivárosban már működött az elemi iskola, amelynek. tanítója Miskolci Márton volt.

1701. szeptember 30. A főhaditanács Bottyán Jánost bízta meg Esztergom vármegyében csapatok toborozásával.

1702. A megyegyűlések Esztergomban és Bátorkeszin voltak.

1703. október 23. Bécsben kiállították az első kiváltságlevelet, amelyben Esztergomot visszahelyezték régi jogaiba. A kiváltságlevél a Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult.

1704. november 16. Bottyán csapataival Muzslán táborozott.

1704. április 18. Kukländer báró esztergomi várparancsnok elfogatta Bottyán Jánost, mivel összeköttetésbe lépett a kurucokkal.

1704. október Bottyánt Bécsbe szállították, de Nyergesújfalunál megszökött, s a Dunán átkelve Vihnyére ment, ahol hűséget esküdött II. Rákóczi Ferencnek.

1705. február Bottyán János, Gróf Esterházy Antallal Víziváros ellen támadást intézett, de kudarcot vallott. Szenttamást felgyújtotta, s jelentős hadizsákmányt szerzett.

1705. március Gróf Bercsényi Miklós Karván táborozott csapatával.

1705. II.Rákóczi Ferenc meg akarta akadályozni, hogy Lipótvárat Herbeville csapatai élelemmel töltsék fel, ezért a Garamhoz vonult,

1705. július 13. Rákóczi Bénynél a sáncoknál táborozott, majd Kéméndre ment.

1705. augusztus 1. Bottyán János Karvánál táborozott, mivel a dunai átkelő védelmével bízták meg.

1705. augusztus 6. Rákóczi Ferenc Esztergom alatt tartózkodott.

1705. szeptember 2. Kéméndről csapataival Hatvan felé indult.

1705. A vármegye országgyűlési követei Konkoly László és Csajthay János voltak

1705. Esztergom vármegye alispánja Konkoly László volt.

1705 - 1708. Silcz János Pál Esztergom főbírája.

1706. augusztus 2. II. Rákóczi Ferenc Esztergom ostromára indult 12.000 főnyi lovas és gyalogos haddal.

1706. augusztus 4. Rákóczi csapataival Párkánynál tartózkodott.

1706. augusztus 6. A kurucok megkezdték a sáncásást.

1706. augusztus 9. Elkészült a híd, s megkezdődött a város bombázása.

1706. augusztus 12. Rákóczi Ferenc rohamot rendelt el. A folyamatos ostromok és rohamok nem sok eredménnyel jártak. Kukländer a fejedelem felszólítására sem adta fel a várat.

1706. szeptember 13. Aláírták a megadási feltételeket

1706. szeptember 15 - 16. Kukländer parancsnok átadta a várat Rákóczi Ferencnek. Jelenlétében a Bakócz kápolnában hálaadó istentiszteletet tartottak. A vár parancsnoka Bonofux francia ezredes lett, helyettese Horváth Tamás.

1706. szeptember 23. Stharenberg Guidó császári fővezér 13 500 fős hadával Almás, Neszmély, Karva, Nyergesújfalu elfoglalásával Esztergomba jött. Rákóczi is ide érkezett 3000 fős csapatával.

1706. szeptember 29. Stharenberg rendbehozatta a szenttamási sáncokat.

1706. október 2. Megkezdte a vár és Víziváros ostromát.

1706. október 9. Az őrség feladta a várat. Stharenberg a várat Bruckhental ezredes parancsnoksága alá helyezte.

1707. Helyreállították a vízivárosi ferences templomot.

1707 - 1725. Keresztély Ágost bíboros érsek lett.

1708. A rácok a mai Kossuth Lajos utca 60 szám alatt felépítették fából készült templomukat.

1708. Esztergom vármegye alispánja Mecséry Ádám volt.

1708. február 2. A pozsonyi országgyűlésen Esztergom városát Silcz Pál, Erdős István képviselte. Nedeczky Mihály főjegyző, Mecséry Ádám voltak a vármegyei követek.

1708. február 18. I. József Esztergom szabad királyi városnak kiváltságlevelet adományozott, amelyben visszaállította régi jogait: iparűzés, gazdasági jogok, vám és kereskedelem, polgárjog, pallosjog, törvénykezés, bíráskodás, közigazgatás, örökösödés stb.

1708. június Kukländer lett a várparancsnok.

1708. - 1714. Keresztély Ágost érsek újjáépíttette a régi vízivárosi templomot, amely a mai plébánia helyén állt.

1709. - 1711. Kaszner János Esztergom főbírája.

1709. április Kukländer hidat veretett a Dunán, s a hídfő védelmére sáncokat ásatott. A várbeliek kirabolták Bény, Kéménd, Kéty község lakóit.

1709. augusztus 13. Kihirdették a városházán a kiváltságokat. A megye 1710. november 10 - én hirdette ki. 1715 - ben az Országgyűlés is elismerte.

1709. szeptember 27. Bottyán János halála után palotája Kukländer tábornok tulajdonába ment, s 1719 - ben bekövetkezett haláláig tulajdonában is maradt.

1710. június 2. A királyi város ekkor tartotta első tisztújító közgyűlését a Budáról kiküldött kamarai tanácsos elnöklete alatt. A város önkormányzata 40 választott külső és 12 belső tagból állt.

1710. Megalakult a kereskedők, molnárok, takácsok céhe. Kiváltságaikat I.József erősítette meg.

1710. Pestis tizedelte meg Esztergom vármegye településeinek lakóit, majd marhavész dühöngött. A pestises betegeket a Szent Erzsébetről elnevezett kórházban helyezték el, amely a mai Kossuth Lajos utca 62 szám alatt állt.

1711. A rácokat át akarták téríteni katolikus hitre, de a Lipót - féle szabadalomlevél megújításával megerősödtek.

1711. Megalakult a németvargák, fazekasok, sütők, pékek céhe.

1711. december 15. A török után betelepült zsidókat az érsek parancsára kiutasították a Vízivárosból. Ezután a Szenttamáson telepedtek le.

1711 - 171. A pozsonyi országgyűlésre a vármegye Sándor Mihály alispánt és Zlinszky Imre jegyzőt küldte követnek. A város követei: Silcz János Pál bíró, Grúber Antal főjegyző voltak.

1712. Esztergom főbírája Silcz János Pál.

1712. Megalakult a magyar csizmadiák céhe.A szabályzatukat III. Károly erősítette meg.

1713. Esztergom főbírája Kaszner János.

1713. A szűcsök céhe is megalakult.

1714. A jezsuiták három házhelyet vettek a gimnázium bővítésére.

1714. Keresztély Ágost prímás - érsek szász herceg kérelmére a mindenkori esztergomi érseket a német - római birodalom hercegi rangjára emelte, amit a pozsonyi országgyűlés szentesített.

1714. A szíjgyártók, nyereggyártók és kardkészítők céhe kiváltságlevelet kapott.

1714 - 1715. Esztergom főbírája Szűcs György.

1715. Az összeírás szerint a 16 nemes 207 polgári, 29 katonai és 2 lelkészi háztartás volt. A városban 249 lakott, 10 puszta telek volt. 241 magyar, 41 német, 16 tót, 4 szerb, 2 francia háztartás volt. 72 iparos és kereskedő működött.

1716 - 1721. Silcz János Esztergom főbírája.

1717. Megalakult a borbélyok és a kádárok céhe.

1717. A ferencesek egy része átköltözött a királyi városba, másik részük újjáépítette a Szent Kereszt kolostort.

1717. A királyi városban elkészült a ferencesek temploma és rendháza Szent Anna tiszteletére. Kuklenderné adományából építették a Loretoi kápolnát, az adományozót is ott temették el.

1717. Simon János Lénárd kőfaragóval restauráltatták a középkori Lőrinc - kaput. A XVIII. század végére a kaput elbontották.

1721 - 1727. Esztergom vármegye alispánja Gyulay Ferenc volt.

1722 - 1723. Szép Péter Esztergom főbírája.

1723. A Főpiacon (ma Széchenyi tér) felállították a Rieder András által készített Szentháromság szobrot.

1723. Sándor Menyhért a mai Jókai utca 1 - ben megépíttette palotáját. A család 1806 - ig lakott itt.

1724. Párkány város vásárszabadalmat nyert.

1724. III. Károly a süveggyártóknak és lakatosoknak kiváltságlevelet adott.

1724. A pálos rend letelepedett a királyi városba, miután Malonyai Pál apátkanonok házát a márianosztrai pálosokra hagyta.

1724 - 1725. Kaszner János Esztergom főbírája.

1725 - 1745. Galántai Esterházy Imre Esztergomi érsek.

1726. Haimb Ferenc Esztergom főbírája.

1726. Átépítették a szabad királyi város belvárosi plébániatemplomát.

1726 - 1750. A Vízivárosban újrépült a ferencesek temploma és kolostora.

1727. Kaszner János Esztergom főbírája.

1728. A Bottyán - palota a város tulajdonába került.

1728 - 1729. A vízivárosi jezsuita gimnázium hatosztályú lett. Fokozatosan fejlődött.

1728 - 1732. Silcz János Esztergom főbírája.

1728 - 1744. Esztergom vármegye alispánja Somogyi László volt.

1728 - 1738. A Vízivárosban felépült Loyolai Szent Ignácról elnevezett jezsuita templom.

1731. Sóvári Kellio Miklós megkezdte a szentgyörgymezei plébániatemplom építését.

1732. Szenttamásnak és Szentgyörgymezőnek már volt népiskolája, amely a Vízivárosban működött.

1733 - 1738 Zelézy András Esztergom főbírája.

1735. Letelepedett Esztergomban Eiczinger János Győrgy pék, s a mai Petőfi Sándor utca 2. szám alatt sütő üzemet létesített.

1736. Heischmann Bertalan szappanos adományából megépült a Rozália kápolna a mai Dobogókői út elején.

1738. Gánóczy István Esztergom főbírája.

1739. - január 3. Pusztító pestisjárvány kezdődött a városban és környékén.

1739. Az esztergomi kórház és szegények háza a középkori Szent Kereszt Ispotályos rend temploma és szegényháza helyén működött (ma KossuthLajos u. 62.) A kórház 64, a szegényház 16 ággyal rendelkezett.

1740 - 1741 Feichtinger József Esztergom főbírája.

1740-1750 Ezekben az években felépült a Főpiacon a mai Széchenyi tér 22. helyén a város vendégfogadója, a Fekete Sas Szálló, amely az 1820 - as évekig a város társas életének a központja volt.

1740. A pestis járvány elmúltával a vízivárosiak a Boldogságos Szűz szobrát állították fel.

1741. április 8. A szabad királyi város rendelete szerint a pestis elmúltával meg lehetett tartani a vásárokat.

1741. július 4. Esztergom szabad királyi város tanácsa kihirdette a Magyar Királyi Helytartótanács utasítását, mely szerint a városban lakó görögkeletiek megtarthatják istentiszteleteiket.

1742 - 1743 Gánóczy István Esztergom főbírája.

1743. Felépítették a belvárosi templom tornyát.

1744. Az ácsok Mária Teréziától kiváltságlevelet nyertek.

1744 - 1745. Champion János Esztergom főbírája.

1744 - 1754. Esztergom vármegye alispánja Missits Mihály volt.

1745. A ferencesek templomát újjá kellett építeni a királyi városban.

1745. Galgóczy János esztergomi kanonok adakozásából felépült a Szent István kápolna a Szenttamáson.

1746 - 1747. Szaday Ferenc Esztergom főbírája.

1747 Török András tábornok Mayerhoffer András tervei szerint megépíttette házát a mai Bottyán János utca 3 szám alatt. Az épület később vármegyeháza lett.

1748 - 1749. Champion János Esztergom főbírája.

1750. Bécs - Esztergom - Buda között postajárat közlekedett.

1750 - es évek Leégett a város tulajdonában lévő Bottyán palota.

1751 - 1757. Csáky Miklós esztergomi érsek.

1754 - 1765. Esztergom vármegye alispánja Terstyánszky József volt.

1755 - 57 Elkészült Szentgyörgymezőn Csáky Miklós prímás támogatásával a plébániatemplom.

1755 - 1758. Pomházy Mátyás Esztergom főbírája.

1756 - 1762. Oracsek Ignác építőmester irányításával új belvárosi plébániatemplom épült Lucas Schram tervei szerint.

1759 - 1760 Lukácsy István Esztergom főbírája.

1761 - 1762 Pethő Sebestyén Esztergom főbírája.

1761 - 1765 Barkóczy Ferenc az esztergomi érsek.Mária Terézia visszaadta a várat a prímásnak. Felmerült az esztergomi érsekség és káptalan visszatérésének a lehetősége. Megkezdték a Szent Adalbert templom helyén az új székesegyház építését, de Barkóczy Ferenc 1765 - ben bekövetkezett halála miatt az építkezés abbamaradt.

1762. augusztus 29. Barkóczi Ferenc érsek repülőhidat építtetett a Dunán. Ez a híd 80 éven keresztül biztosította a közlekedést a két part között.

1763. Ekkortól működött itt Royer Ferenc Antal nyomdája. Royert Barkóczy Ferenc hozta magával Egerből érseki kinevezése után. 1765 - ig 17 esztergomi kiadású könyve jelent meg.

1763 - 1766 Pomházy Mátyás Esztergom főbírája.

1765 - 1774 Megépült kőből a rácok temploma a mai Kossuth Lajos utca 60. szám alatt.

1765 - 1786 Esztergom vármegye alispánja Sissay János volt.

1767 - 1771 Pathó János Esztergom főbírája.

1768. június 7. Letették az alapkövét annak a templomnak, amelyet Mária Terézia a Várhegyen építtetett Szent István tiszteletére. A templom 1772 - re készült el.

1770 - 1773 Újjáépítették a város tulajdonában lévő Bottyán palotát, amely elnyerte mai formáját. A terveket Hartmann Antal készítette. Az építésvezető Mayer Jakab, a kivitelezők Scháden Lénárt és Kirchoffer András voltak.

1770. június 30. Megjelent a szabad királyi város tűzrendészeti utasítása.

1772 - 1775 Valter Imre Esztergom főbírája.

1773 Eltörölték a jezsuita rendet. Rendházuk és iskolájuk az érseki helynökség székhelye lett.

1776 - 1777 A jezsuiták vízivárosi gimnáziumát a ferencesek vették át.

1776 - 1779 Pethő Sebestyén Esztergom főbírája.

1776 - 1799 Batthyány József esztergomi bíboros érsek.

1777. június 28. A Helytartótanács utasítására Eperjessy István földmérő elkészítette a szabad királyi város felmérését és térképét.

1778 - 1779 A ferencesek által átvett egykori jezsuita gimnázium a városháza mai Bottyán utcai szárnyába költözött. Ezt az épületszárnyat Mária Terézia 6 ezer forintos adományából ekkor építették Hartmann Antal tervei alapján Scháden Leonárd kivitelezésében.

1778 Batthyány József érsek lebontatta a régi vízivárosi plébániatemplomot, és helyén plébániát építtetett.

1780 A vízivárosi jezsuita Szent Ignác templomra tornyokat építtettek Batthyány József támogatásával.

1780 Mária Teréziától a posztónyírók, szűrszabók kiváltságlevelet nyertek.

1780 - 1781 Putz József Esztergom főbírája.

1781 Görgey Márton adakozásából megépült a szenttamási kálvária szoborcsoport, amely eredetileg a Várhegyen állt, s csak az 1820 - as években került át Szenttamásra.

1784 Megépült a belvárosi plébánia.

1785 Hersich János Esztergom főbírája.

1786. január 7. Esztergom vármegyét egyesítették Komárom vármegyével. Az egyesített vármegye május 22 - én, Tatán tartotta első közgyűlését. Alispánnak Sissay Károlyt nevezték ki.

1786. július 22. II. József megszüntette a ferencesek vízivárosi konventjét. Kolostorukba ideiglenesen a 33. gyalogezred növendékeinek nevelőintézete került.

1786 - 1790 Szilva Mihály Esztergom főbírája.

1790. február 20. II. József halála napján a koronát Budára szállították. Este kilenckor ért a korona Esztergomba, s a káptalan házában, a mai Kölcsey Ferenc utcában (Vízügyi Múzeum épülete ) tették közszemlére. A koronát Kondé József szolgabíró, az érsek katonasága és 300 fehérruhás hölgy fogadta. Este 10 - kor hálaadó istentiszteletet tartottak, majd másnap továbbvitték a koronát.

1790. április 7. Tisztújítást tartottak. Misits Józsefet alispánná, Miklósffy Imrét főjegyzővé nevezték ki, közigazgatásilag helyreállt a rend Esztergom vármegyében.

1791 - 1801 Bauer Ádám Esztergom főbírája.

1797 A francia hadak közeledtére Esztergom vármegye Batthyány Antal parancsnoksága alatt egy lovas századot állított ki.

1799 - 1808 Lenhossék Mihály Ignác volt a megye főorvosa.

1800 - 1801 A franciák ellen ismét hadba szólították a vármegye nemességét, s Moson vármegyébe rendelték őket. A lunevillei békekötéskor haza rendelték őket.

1800. október 28. Megalakult a szentgyörgymezei plébánia és elemi iskola.

1801 - 1828 Esztergom vármegye alispánja Miklósffy Imre volt.

1802 Országgyűlés követei Miklósffy Imre és Andrássy István voltak. A várost Falk Bálint és Vörös Mihály képviselte.

1802 - 1805 Falk Bálint Esztergom főbírája.

1805 A vármegye a mai Bottyán János utca 3 szám alá, Török András generális házába költözött.

1805 - 1807 Országgyűlés vármegyei követei Miklósffy Imre és Szabadhegyi Pál. A várost Falk Bálint és Szilva Mihály képviselték. Falk Bálintot 1807 - re Muzsik Ferenc váltotta fel.

1806 - 1808 Szilva Mihály Esztergom főbírája.

1808 A 23 éves Károly Ambrus főherceget Esztergomban beiktatták az érseki székbe.

1808 Estei Károly Ambrus részt vett a nemesi felkelésben, s ápolta a sebesülteket.

1808 Falk Bálint Esztergom polgármestere.

1808. december 6. Javaslatot tettek a polgárőrség felállítására.

1809.február 3 - 10 Jeges ár zúdult Esztergomra és 172 970 Ft kár keletkezett.

1809. február 10. Megalakult 962 taggal a polgárőrség. Kapitánya Kollár Antal lett.

1809 - 1817 Kollár Antal Esztergom polgármestere.

1809. március 15. A vármegye közgyűlése a franciák ellen 150 fős sereg felállításáról döntött. A lovasezred parancsnoka Luzsénszky János lett.

1809. augusztus 7. Új lovascsapat felállítását határozták el, közülük: 210 újonc és 550 tapasztalt katona volt.

1809. szeptember 2. Károly Ambrus érsek Tatán halt meg tífuszban.Esztergomban temették el.

1809. szeptember 14. Schönbruni béke véget vetett a hadi készülődésnek.

1809 A Szent Benedek rend telepedett le Esztergomban, miután 25 ezer forintért a tanulmányi alap megvette a várostól a pálosok rendházát. Gimnáziumukat a városháza mai Bottyán utcai szárnyában helyezték el.

1812 Magyary László agyag - és kályhagyárat alapíttott.

1816. szeptember 15. Nógrád Vármegye Igazgatása alatt működő Magyar Színjátszó Társaság a Fekete Sas vendégfogadóba játszási engedélyt kért.

1817 A csizmadiák kiváltság levelet nyertek.

1818 - 1823 Muzsik Ferenc Esztergom polgármestere.

1819 Elkészült a szabad királyi város tűzrendtartása.

1819 A magyar és német szabók, a molnárok és kéményseprők kiváltságlevelet nyertek.

1820. május 15. Az Esztergomban játszó színtársulattól a szegények javára 38 forintot szedtek be.

1820. május 20. Rudnay Sándort, aki Nagyszombatból visszatért Esztergomba beiktatták az érseki székbe.

1820. július 1. 277 évi távollét után a káptalan is visszatért Esztergomba. A jezsuiták székházába költözött, amely 1773 - tól az érseki helynök lakása volt.

1820. július 19. Beimel József nyomdász kérvénnyel fordult Rudnay Sándor herceg - prímáshoz, hogy engedélyezze egy nyomda felállítását.

1821 A Mária Terézia által építetett templomot, lebontották a Várhegyen.

1821. április 25. Beimel József engedélyt kapott egy nyomda felállítására. Igényes nyomdász, jó üzletember volt.

1822 Már működött a Szenttamáson az Egenhoffer Tamás - féle téglagyár.

1822. január 13. Hetényi József és Nagy Károly színtársulatának első előadásai a Fekete Sas vendégfogadóban.

1822. április 23. Letették a bazilika alapkövét. A főszékesegyház teveit Kühnel Pál készítette, az építőmester Packh János volt.

1823 Benyovszky János püspök és Jordánszky Elek kanonokok adakozásából felépült a szenttamási kálváriatemplom.

1824 - 1829 Falk János Esztergom polgármestere.

1824. március 1. Utast és postát is egyaránt szállított a postakocsi járat a budai Bomba térre / ma Batthyány tér / a Fehér Kereszt fogadóhoz.

1825 A mészárosok kiváltságlevelet nyertek.

1825 Egyesült a kötél és szíjgyártók céhe.

1825. szeptember 11. Összehívták az országgyülést. A vármegye képviselői, Huszár Imre és Lippay Ferenc főadószedő lettek. A várost Tarkovits Bazil és Menyhárt István képviselték.

1825. december 12. A vármegye 19 pontos rendszabásokat alkotott a koldusok, csavargók és gonosztevők megfékezésére.

1826 Beimel József a nyomdáját könyvkötészettel és könyvkereskedéssel is bővítette.

1827. szeptember 24. Szeder Fábián nyelvész, bencés tanár Beimel József kiadásában útjára indított egy almanachot Uránia címmel. A szerkesztő a szépirodalom, az ének - zene és képzőművészet helyi és országos eredményeit kívánta közzétenni. Az Uránia 1833 - ban megszűnt.

1828 A vármegye követe Huszár Imre első alispán, lett. A város országgyűlési képviselői, Pinke István és Menyhárt István lettek.

1828. július 2. Letették a hajdani Szent Vendel téren ( ma Rudnay tér ) a Szent Anna templom alapkövét. A templomot Packh János tervei alapján Rudnay Sándor érsek 80 ezer forintos adományából építették.

1829 Belszl Albert befejezte a Magyar Király vendégfogadó építését, a mai Kossuth Lajos utca 25 - ben, ahol a szobák mellett színház és bálterem is épült, s felépülte után a város társas életének egyik központja lett.

1829. január 9. Rudnay Sándor kardinálissá avatásának napja. Ez alkalommal tartotta Fülöp János színtársulata ünnepi előadását, amelyen Hivatal Anikó és Frankenburg Adolf is játszottak. Az előadás a Magyar Király vendégfogadóban volt.

1829. február 19. A polgárőrség Giefing Ferenc és Feigler Ferenc századosok szervezésében jótékony bált tartottak, amely 60 forint tiszta jövedelmet hozott.

1830 Esztergom város országgyűlési követei Pinke István és Menyhárt István voltak.

1830 - 1839 Krakovitzer Ferenc Esztergom polgármestere.

1830. március 17. Jeges ár zúdult Esztergomra, amelynek nyomán 157 779 Ft kár keletkezett. Ekkor költöztették a Borjúmezőn álló Szent Vendel szobrot a Szent Anna templom mellé.

1831. április 13. Pannonhalma és Tata érintésével Kazinczy Ferenc Esztergomba látogatott. Megnézte az új székesegyház építkezéseit, majd Argauer Máté plébános, Kamenszky István vármegyei főorvos és Rumy Károly tanár társaságában vacsorázott. Másnap hajóval Vácra indult.

1831. július 22. Pest - Buda irányából megjelent a kolera. Kamenszky István (1796 - 1849) vármegyei főorvos veszteglőházat jelölt ki a leányvári vendégfogadóban. Szeptember 30 - ig 1148 fő betegedett meg, közülük 159 személy halt meg.

1831. szeptember 13. Rudnay Sándor érsek a kolera áldozata lett.

1831. november 21. Esztergom vármegye elsőként fordult a Magyar Tudóstársasághoz és az összes vármegyéhez a magyar nyelv támogatása ügyében.

1832 - 1840 Esztergom vármegye alispánja Héya Imre volt.

1832. Az országgyűlés megyei követei Héya Imre és Andrássy József voltak.

1834 A szentgyörgymezei temetőben Miklósffy Endre főkáptalani jogaligazgató támogatásából megépült a temető kápolnája.

1834. február 1 - február 20. Fekete Gábor színtársulatának előadásai.

1834. október 23. - 1835. február 21. Abday Sándor színtársulatának előadásai.

1835 A szűcsök kiváltságlevelét megújították.

1835. december 6. Baky Gábor színtársulatának előadása.

1836. január 10. - március 27. Abday Sándor színtársulatának előadásai.

1836. október 20. V. Ferdinánd címert adományozott a vármegyének.

1837. január - február A város elhatározta egy új ispita létesítését. Farsang idején a vármegyei bál bevételét is erre célra fordították. Helischer József tanácsost bízták meg az épület megvételével, amely a mai Simor János utca 128. szám alatt állt. Palkovics Károly javaslatára egy kórházi részt is berendeztek. A “kór - és szegények háza” az 1838 - as árvíz alatt súlyos károkat szenvedett.

1837. március 20. Keszy József színtársulata engedélyt kért színielőadások tartására.

1837. június A királyi város engedélyezte a zsidók letelepedését a királyi városban.

1837. június Pály Elek színtársulata 8 előadást tartott a Magyar Király Vendégfogadóban.

1837. július 17. Megalakult az esztergomi Széchenyi Kaszinó a mai Széchenyi tér 15 - ben a Pozzi - féle házban. Első igazgatója Héya Imre lett.

1837. július 17. Befejezték a Szent Anna, vagy Kerek templom építését. A templomot július 26-án Ürményi Péter püspök áldotta meg.

1838. január 25. Balla károly színtársulata előadást tartott az új kórház javára a Magyar Király vendégfogadóban. Bevételük 50 forint volt.

1838. március 13. Jeges ár zúdult Esztergomra. A bemondások alapján 853 házból 614 - et teljesen összedűltnek nyilvánítottak. Csak 150 ház maradt némileg épségben. A “kór - és szegények háza” is súlyos károkat szenvedett. Packh János ingyenes tervei szerint épült újjá. 1839 őszére középen a kápolna két szárnyán a szegények és betegek kaptak helyet.

1838. december 20. V. Ferdinánd Kopácsy József veszprémi püspököt nevezte ki esztergomi érseknek.

1839. február 27. Kopácsyt beiktatták a prímási székbe és vármegyei örökös főispáni méltóságába.

1839. március 6. Esztergom város képviselőtestülete döntött a piac elhelyezéséről. A nagypiac a mai Széchenyi téren és a Simor János utcában, a Kispiac a mai Rákóczi téren és Vörösmarty utcában volt.

1839. március 26. A szabad királyi városban felállított polgárőrség egyenruháira és zenekari felszerelésére 100 váltó forintot a tanács megszavazott.

1839. március Tóth János színtársulatának előadásai.

1839 június Az országgyűlésen a vármegyét Andrássy József helytartósági tanácsos és Fribeisz Imre főjegyző, a várost Pinke István képviselte.

1839. augusztus 13. Reguly Antal nyelvtudós, etnográfus Esztergomba is ellátogatott, s az épülő bazilikát is megnézte.

1839. október 9. A bazilika építőmesterét Packh Jánost 43 éves korában lakásában (mai Kossuth Lajos u. 42.) meggyilkolták és kirabolták. Október 10 - én a bazilika kriptájába temették.

1840 - 1846 Hartmann Ignác Esztergom polgármestere.

1840 - 1846 Esztergom vármegye alispánja Bozzay János volt.

1840. április 9. Balogh János színtársulata előadást tartott a szegények javára.

1840. június 16. A pénzhiánnyal küzdő Esztergom város képviselőtestülete Nixbród ( ma: Kertváros ) eladását tárgyalta, de végül elállt tervétől.

1840. szeptember 1. . Jakab Vince lakóházában és adományából megnyílt a szenttamási iskola és óvoda.

1840. szeptember 18. Magyar Színjátszó Társaság előadást tartott a szegények javára.

1841. november 14 - december 27. Abday Sándor színtársulatának előadásai.

1841. december 2. Egyesület alakult Esztergom Érseki Víziváros Szenttamás és Szentgyörgymező városokban az utcai koldulás megszüntetésére.

1842 Felépült Gramling Ignác és Zofal tervei szerint a Káptalan megrendelésére a Fürdő Szálló.

1842 Megalapították Oltósy Pál és Fia meggyfa és botgyárát Szentgyörgymezőn.

1842. március 19.Kopácsy József prímás adakozásából elkészült az állandó hajóhíd, amit csak jégzajlás idején szedtek szét.A hidat az érsek szentelte fel.

1842. november 3. Megnyílt az Esztergomi Mesterképző (Tanítóképző) a Szenttamás mezővárosban, az elemi iskolában( mai: Vörösmarty u. l4). Tanárai Majer István a népnevelés buzgó apostola és Rendek József tanár. 32 tanuló iratkozott be.

1843 - 1844 Esztergom vármegye országgyűlési követei Andrássy Mihály és Kruplanicz Simon, a városé Meszéna János voltak.

1844. augusztus 10. Helischer József tanácsos végrendeletében 2 538 kötetes könyvtárát és kéziratait 3000 forinttal a városra hagyta.

1844. szeptember Török Béni színtársulatának előadásai.

1844. december 12. 163 részvényessel megalakult az Esztergomi Takarékpénztár. Igazgatói: Nitter Ferenc és Deininger Ferenc lettek.

1845 A városon áthaladó Zsidódi patak alkalmas volt a posztó mosására, ezért egy Kálló Társaságot alapítottak.

1845. március 21-április 26 Chiabai Pál színtársulatának előadásai.

1845. szeptember Petőfi Sándor, Vachot Imre és Vachot Sándor társaságában járt Esztergomban.

1846 - 1860 Takáts István Esztergom polgármestere.

1846 - 1849. február 4. Esztergom vármegye alispánja Andrássy Mihály volt.

1846 A hentesek kiváltságlevelet nyertek.

1846. június 15. Petőfi Sándor, Jókai Mórral Esztergomba érkezett, hogy barátjuk Várady Antal ügyvéd és Ruffy Ida esküvőjén tanúskodjanak. Mivel meg kellett várni a háromszori kihirdetést, az esküvőre csak június 29 - én került sor.

1847. január 20 - február 11. Bács Károly színtársulatának előadásai.

1847. augusztus 1. A kézműves inasok részére megalakult a vasárnapi iskola. Helye a Bárány fogadó, amely a mai Kossuth Lajos utca 38. helyén állt. A tanulóknak hittant és egyéb világi tudományokat tanítottak.

1847. szeptember 18. Meghalt Kopácsy József hercegprímás.

1847. október 6. Az utolsó rendi országgyűlés vármegyei követei Reviczky Pál főügyész, Jagasich Sándor táblabíró, a városé Maurovich Rezső voltak.

1847. november 30 - december 17. Hetényi József színtársulatának előadásai.

1848 Beimel József nyomdáját, Horák Egyed vette át. (mai: Kossuth Lajos u. 19.)

1848 Megindult Mezei Flóris 1811 - ben alapított kályhagyára a mai Simor János utca 26 szám alatt, ahol kályhacsempéket, virágcserepeket és kerámiákat készítettek.

1848. március 18. Esztergom testvérvárosaival együtt a városházán közgyűlést tartott. A közgyűlésen üdvözölték a Helytartótanács leiratát, amely a szabad sajtóról intézkedett. Ismertették az országgyűlési határozatokat a közteherviselésről.

1848. március 25. A szabad ég alatt népgyűlést tartottak, ahol a kormány tagjait ismertették. Meszéna János az úrbéri viszonyokról, Besze János pedig a nemzeti őrsereg megalakulásáról szólt. Lemondott hivataláról Andrássy József a vármegye főispáni helytartója. Ekkor merült fel először a négy város egyesítésének gondolata.

1848. március Megkezdődött a nemzetőrség szervezése a négy testvérvárosban és a városházán őrtanyákat létesítettek. Tíz nap alatt 180 lőfegyverrel ellátott polgárt írtak össze. Március végére 700-an voltak, a testvérvárosokkal együtt 1278 fő. A szervezőbizottság öt századot alakított.

1848. április 6. Szemere Bertalan felmenttette Andrássy József főispáni helytartót, s helyére öccsét Andrássy Mihályt nevezte ki.

1848. április 25. Kihirdették az Áprilisi Törvényeket.

1848. április 30. Ünnepelték a király születésnapját, hálaadást tartottak a nemzeti átalakulásra és esküt tett a nemzetőrség a mai Széchenyi téren.

1848. május 30. Dr. Hoffmann Vilmos elsőnek folyamodott honvédorvosi szolgálatra.

1848. június 2. A népképviseleti választásra 82 főt írtak össze, akik követnek Besze Jánost választották, s ő lett a városi és vármegyei egyesült nemzetőrség parancsnoka is. Megyei követnek a Párkányi járásban Wargha Benedeket, az Esztergomi járásban Zsitvay Józsefet választották.

1848. június 25. Kinevezték Hám János szatmári püspököt esztergomi érseknek. Érseki székét azonban sohasem foglalta el. 1849. július 17 - én lemondott tisztségéről.

1848. augusztus 8. Mészáros Lázár hadügyminiszter az esztergomi nemzetőrséget Komárom várának védelmére rendelte.

1848. augusztus 10. A nemzetőrök elindultak Komáromba. Közülük 226 főt Vácra rendeltek.

1848. szeptember 5. Gróf Széchenyi István öngyilkosságot kísérelt meg Esztergomban. Délután 4 - 5 óra között a hajóhídról a Dunába vetette magát, de szerencsésen kimentették.

1848. október 2. Jellasich a pákozdi csata után Bécs felé tartott. A megye védelmére népfelkelést hirdettek. A hadak jobbszárnyát Máriahalmon és Epölön Huszár Zsigmond gyűjtötte össze, míg a balszárny Palkovics Károly vezetése alatt Bajóton gyülekezett.

1848. október 18. Kossuth Lajos az OHB elnöke toborzókörútján Esztergomba érkezett. A hajóállomáson a nemzetőrség és a város közönsége fogadta. Az éjszakát a Fürdő Szállóban töltötte. A nemzetőrökkel itt tanácskozott, s másnap az ő kíséretükben Komáromba hajózott.

1848. november 18 - 1849. március 4. Pázmán Mihály színtársulatának előadásai.

1849. január 5. Windischgraetz elfoglalta a fővárost.

1849. január 6. Esztergom vármegyében ostromállapotot rendeltek el.

1849. január 15. Schiffmann császári ezredes megszállta Esztergomot.

1849. január 22. A szolnoki győzelem után Schiffmannt Budára rendelték. Helyét Horváth ezredes foglalta el. A megyegyűlést ezen a napon Köbölkúton tartották Reviczky Károly főszolgabíró elnökletével. A párkányi járás székhelyét Bátorkeszire helyezték át.

1849. február 12. Neustatter tábornok 3000 fős hadával Esztergomba vonult.

1849. február 15. Esterházy Pál parancsnoksága alatt a népfölkelők Párkányig nyomultak, s az osztrák szekértábort lőtték. Andrássy József cs. kir. biztos átvette a megye kormányzását.

1849. április 5. Kossuth Lajos, Palkovics Károlyt nevezte ki Esztergom vármegye kormánybiztosának.

1849. április 19. A nagysallói csatában Wohlgemut tábornok Esztergomból induló csapatai vereséget szenvedtek.

1849. április 20. A császári csapatok a hajóhidat felgyújtották és elbontották.

1849. április 22. Komárom felszabadult az ostromzár alól, Palkovics Károly és Esztergom tisztikara visszatért Komáromból Esztergomba.

1849. április 24. Gróf Colloredo a császári csapatokat kivonta Esztergomból.

1849 április Weitzenberyer Károly a komáromi helyőrség főorvosa és Palkovics Károly kormánybiztos országos katonai és járványkórházat rendezett be, a kanonokházakban s ő lett a főorvos is. Ide szállították az április 19 - i nagysallói csata sebesült honvédeit és császári katonáit. Buda bevétele után a súlyosabb sebesülteket is hajón ide hozták, s július 6 - án a Nyitrán feloszlott honvédkórház sebesültjei is ide kerültek. A városban a kolera is terjedt. A sebesült magyar honvédeket és az osztrákokat egyaránt a katonai kórházba szállították. A katonai ispita parancsnok Novák István orvosszázados. A beosztottak: Tóth József, Feichtinger Sándor, és Hoffmann Vilmos lettek.

1849. május 1. Palkovics Károly mint újonnan kinevezett kormánybiztos megyegyűlést tartott, ahol megfosztották tisztségétől a régi tisztikart. Az új alispán Meszéna János lett.

1849. május 30. A Takarékpénztár 4000 forintos kölcsönével Palkovics Károly irányítása alatt újra építették a Duna hidat.

1849. június 6. Görgey Ármin átvonult csapataival a városon, akik Érsekújvárra mentek.

1849. július 7. A katonai kórház betegeinek egy részét Kalocsára szállították. A maradék intézmény vezetője Feichtinger Sándor lett.

1849. augusztus 26. A világosi fegyverletétel után Jagasics Sándor elfoglalta megyefőnöki hivatalát.

1849. október 1. Közel százan érkeztek haza az önkéntes honvédek közül, Komárom, Arad, Bada és Világos várából.

1849 - 1866 Scitovszky János esztergomi érsek.

1849 A Papnevelde Nagyszombatból Esztergomba költözött.

1850 A szabadságharcban való részvételükért Palkovics Károlyt 12 évi várfogságra, Besze Jánost pedig teljes vagyonelkobzásra és 10 évi börtönre ítélték.

1850 Brutsy János és Schrank Béla likőrgyárat alapított.

1850 - 1860 Életbe lépett a zsandárság, egy zsandárhadnagy, zsandárőrmester, 6 gyalogzsandár részvételével. Az önkényuralom időszakában Esztergom a pest - budai kerülethez tartozott. A közigazgatás katonai felügyelet alá került. Esztergomban Wimpfen gyalogezred 3. zászlóalja és 6 ágyúüteg állomásozott itt.

1850. január 6. Scitovszky János elfoglalta a prímási széket.

1850. augusztus Scitovszky a magyarországi püspöki kart tanácskozásra hívta egybe.

1850. augusztus 27. Károly Ambrus érseket gyászünnepségen a bazilika kriptájában helyezték el.

1850. szeptember 8. - 1851. február 15. Újfalussy Sándor színtársulatának előadásai.

1850. október 1. Esztergom szabad királyi város és a 3 testvérváros egyesült, s egy megyefőnökség alatt álló közigazgatási járássá alakult.

1851. május 29. Újra felépült a hajóhíd, amely a szabadságharc alatt elpusztult. Scitovszky János érsek szentelte fel.

1851. július 5. Megalakult a Kereskedői Testület, amelyet Kereskedelmi Társulat néven is említenek.

1851. szeptember 1. Megnyílt a vasárnapi ismétlő iparos iskola.

1851. október 5 - 1852. január 29. Mátrai István színtársulatának előadásai.

1852. február 9. A Takarékpénztár 5105 forintért megvette székháznak a Lőrinc utca 5 szám alatt az ugynevezett Szkaliczky házat.

1852. július 2. Ferenc József látogatást tett Esztergomban, s megnézte a bazilika építkezését. A látogatás után a vallás és közoktatásügyi minisztérium évente 14 ezer forintos segélyt utalt a prímásnak az építkezésekhez.

1852. október 4. A bencés gimnázium 8 osztályos főgimnáziummá alakult.

1853 A Csillag ( mai Terézia utca ) kór - és szegényház igazgatója az 1845 - ben diplomát szerzett Lőrinczy Rezső lett.

1853 Valter János részére a Strázsa hegy alatt hat hold földet kimértek új téglaház céljára.

1853 A vármegye dunántúli része Komárom vármegye mocsi, tatai járásával és Esztergom - vidéki járással és Esztergommal alkotott egy kerületet.

1853 Hild József tervei szerint felépült a Főszékesegyházi Könyvtár, a Bibliotheka épülete.

1853. október 30. Esztergom szabad királyi város, Víziváros, Szentgyörgymező, Szenttamás város közös ülést tartottak.

1854. május 11. Gianone János városi kéményseprő ( füstfaragó ) saját telkén ( mai Petőfi Sándor utca 20 – 22 ) Népkertet létesített.

1854. november 16. Megnyitották a rajziskolát.

1855. január 7. Scitovszky János érsek Rómába ment.

1855. augusztus 7. Láng Boldizsár színtársulatának előadása a Népkertben.

1855. szeptember 1. A Helytartóság Esztergom szabad királyi város 4 osztályú elemi iskoláját főelemi iskolává emelte.

1855 Kolera pusztított a városban és környékén.

1856. február 24 - április 27. Hetényi József színtársulatának előadásai a Fürdő Szállóban. A színtársulatnál lépett fel Molnár György rendező, akinek e helyhez kötődnek színháztörténetileg elfogadott első rendezései. Hamlet, III. Richárd. Ugyancsak itt kezdte 6 évesen pályáját Blaha Lujza a Tékozló című színdarabban.

1856. július 1. Scitovszky János körlevélben hívta meg a papságot és a híveket a bazilika felszentelésére, amelyre 1 200.000 forintot fordított.

1856. augusztus 31. A Bazilika felszentelése. Az ünnepélyen részt vett Ferenc József. Liszt Ferenc az Esztergomi miséjét vezényelte. A szertartás után a Fürdőszállóban ünnepi ebédek voltak, majd este a kivilágított városban népünnepélyt tartottak.

1856. október 14. A szabadságharc után újra indult a Tanítóképző. Znajmai János lett a tanára és igazgatója.

1857. május 4. I. Ferenc József Esztergomba látogatott.

1857. október 15. Megnyílt az Alreál Tanoda a mai Deák Ferenc utca 2. szám alatt.

1857. november A királyi városban külső elemi iskolát létesítettek. A mesterinasok rajziskolája is működött. Tanítójuk Andrássy János volt.

1859. április 21. A Takarékpénztár 23 000 forintért megvásárolta a mai Széchenyi tér 21 szám alatt lévő Hunkár Mihály házát, amelyre székházukat építették.

1859. május 21. - 22. Kocsisovszky Jusztin színtársulatának előadásai.

1859. november 6. Scitovszky János érsek aranymiséjén részt vett Albrecht főherceg Magyarország kormányzója, Thun Leo vallás és közoktatási miniszter és Magyarország legjelesebb történeti családjai.

1860. február 7. A Takarékpénztár közgyűlésén elfogadták Hild József terveit a Széchenyi téri új székházukra.

1860. december 17. Az októberi diploma után a prímást beiktatták örökös főispáni hivatalába, ezzel helyreállt a vármegye régi rendje. A közgyűlés Palkovics Károlyt első alispánnak és Meszéna Jánost másodalispánnak választotta A következő napon a hercegprímás értekezletet tartott, amelynek feladata az ideiglenes választási törvényjavaslat kidolgozása, egyben felhívták az uralkodót, hogy az országgyűlést az 1848 évi V. tc. alapján hívja össze. Az értekezleten jelen volt gróf Andrássy Gyula, br. Eötvös József és Wenckheim Béla.

1861-1865 Hild József tervei szerint megépült a Papnevelde épülete.

1861 - 1862 Kollár Antal Esztergom polgármestere.

1861. január 12. A városok és vármegyék tüntettek a hatalom ellen. Esztergom város közgyűlése Besze János javaslatára, Kossuth Lajost és Klapka Györgyöt bizottsági tagoknak, díszpolgároknak választotta, de a dorgáló hangú leirat tiltására január 22 - én őket törölni kellett a díszpolgárok sorából.

1861. február 18. A közgyűlésen Palkovics Károly indítványt tett, hogy a szabadságharcban meghalt 604 honvéd sírja fölé emlékművet emeljenek. A síremléket Gerenday Antal piszkei kőfaragó készítette és ebben az évben fel is avatták. Itt talált nyughelyet 175 osztrák katona is.

1861. február 18. Esztergomi Kereskedelmi Társulat ujjá alakulása. Elnöke és alapítója Thausz József volt.

1861. március Képviselőválasztásokon Esztergomban Besze Jánost, a Határozati Párt tagját választották meg a város országgyűlési képviselőjének. Esztergom vármegyét Pálffy Pál és Zsitvay József képviselték.

1861. szeptember 1. A külső elemi iskola kétosztályúra bővült.

1861. december 12. A megválasztott tisztikar nem értett egyet az újoncozással, ezért lemondott.

1861. december 15. Megválasztották az új tisztikart. Kisfaludy Lipthay Gyula első alispán Sulyovszky Lajos másodalispán lett.

1861. december 19. Forgách Ágoston mint főispáni helytartó elfoglalta hivatalát.

1862 - 1867 Sziklay József Esztergom polgármestere.

1862. január 20. A Széchenyi téren elkészült a Takarékpénztár palotája Hild József tervei szerint, Prokopp János kivitelezésében. Az új házban tartották az 1863 - as évi közgyűlést, amit egyben avatónak is szántak.

1862. április 6 - 8. Dráguss károly színtársulatának előadásai.

1863. január 6. Megjelent az első hetilap az Esztergami Ujság. Kiadója, Sántha Ignác, szerkesztője, Pongrácz Gergely lett. Ezzel párhuzamosan adták ki az első folyóiratot a Magyar Siont, amely egyhátörténeti tanulmányokat közölt.

1863. február 10. A Takarékpénztár eladta 7205 forintért a Lőrinc utca 5 szám alatt lévő székházát Horák Egyed nyomdásznak.

1863. március 8 - május 10. Gárdonyi Antal színtársulatának előadásai.

1863. március 25. Esztergomi Katolikus Legényegylet megnyitó ünnepsége. Az országban másodikként megalakult egylet elnöke Zaitsák János reáltanodai igazgató lett. A megnyitón Csepreghy Ferenc aztalos inas, a későbbi neves népszínműíró ünnepi köszöntője is elhangzott.

1863. május 1. Megnyílt Korányi József uszodája a Kis - Dunán. Az uszoda a századfordulóig folyamatosan működött.

1863. május 10. Mulató nyílt a Sas - kertben, a Fekete Sas Vendégfogadó Duna partra néző részén.

1863. május 17. Ekkortól zeneestélyeket tartottak a Sörcsarnokban, a mai Irinyi utca végén a 14. vadász zászlóalj zenekarának közreműködésével.

1863. június 14. Ideiglenesen megalakult a Kisdedóvó Társulat 40 alapító taggal, 330 részvényessel. alapszabályukat október 11 - én tartott közgyűlésen fogadták el.

1863. augusztus 30. Indítványt nyújtottak be egy Új Szőny - Esztergom vasút létesítésére. Az indítványban a vasút kiépítésének fő okaként a szénszállítást jelölték meg.

1863. szeptember 29. Majer István kanonok felvetette az esztergomi vízvezeték létesítését. Prokopp János tervei szerint a diósvölgyi forrás vizét vezették volna be a városba.

1863. november 15. Felavatták a Kisdedóvót. Az avatást Scitovszky János tartotta. Az első óvó, Németh Antal lett.

1863 – 1864 A rossz termést éhínség követte.

1864 - 1866 Esztergom vármegye alispánja Hamar Pál volt.

1864. január 10. Gróf Széchenyi Ödön és báró Almay Irma a bazilikában tartották esküvőjüket. Sctitovszky János adta össze őket, a magyar arisztokrácia nagy számban képviselte magát.

1864 március A Nagy - Duna sétányon Forgách Ágost támogatásával fasort létesítettek.

1864. március 15. Megalakult a Tarkaság Asztaltársaság. A város iparosait és kereskedőit tömörítette. Minden évben megemlékeztek az 1848-as forradalomról és ünnepélyes Kossuth – vacsorákat tartottak Magyar Király Vendégfogadóban.

1864. május 7. Megalakult a Gazdasági Egylet.

1864. augusztus 24 - szeptember 15. Dráguss Károly színtársulatának előadásai.

1864. szeptember 25. Korányi József testedzőt nyitott a Magyar Király Vendégfogadóban.

1864. október 23. Schwarz József felépítette a Lövészegylet székházát.( ma,Petőfi Sándor utca 40 ).

1864. december 27. - 1865. február 1. Gárdonyi Antal színtársulatának előadásai.

1864. december 31. Megnyílt Vayand János kávéháza a Buda utcán. ( Kossuth L. utca 15.)

1865. április 1 - április 20. Völgyi György színtársulatának előadásai.

1865. április 9. Lövészegylet alakuló ülése.

1865. május l4. A Lövölde megnyitása

1865 nyara Súlyos jégverések pusztítottak a városban.

1865. június 6. Ferenc József Párkány - Nánán átutazva leszállt a vonatról és köszöntötte Esztergom város vezetőit és előkelőit.

1865. augusztus 6. Megalakult a Dalárda. Vezetői Bellovits Ferenc és Klinda Károly voltak

1865. augusztus 23. Liszt Ferenc Reményi Edével érkezett a hercegprímás látogatására.

1865. október 2. Összehívták a központi választmányt. A december 10 - én meghirdetett országgyűlésre a november 22 - én tartott képviselő választásokon Esztergomban Besze János, a Deák Párt színeiben győzött, Meszéna Jánossal szemben. A vármegyei követek, Baldacci Antal és Zsitvay József lettek.

1865. október 8. A Szent Istvánról nevezett papnevelde új épületének megnyitása.

1865. október 15. Megnyílt a szatmári irgalmas nővérek hatosztályú elemi és négyosztályú polgári iskolája.

1865. december 12. Az országgyűlés megnyitására Ferenc József Pestre utazott. A nánai állomáson város és a vármegye vezetői köszöntötték.

1866 - 1870 Esztergom vármegye alispánja Vargha Józsa Benedek volt.

1866. augusztus 18. Létrejött az Esztergomi Sérült Harcosokat és Ínségeseket Segélyező Ideiglenes Egylet Majer István kanonok elnökletével. A königratzi sebesültek közül 408 főt itt ápoltak.

1866. október 19. Scitovszky János prímás szélütésben meghalt. Október 23 - án temették el a bazilika kriptájába. Ferenc Józsefet Gróf Bellagarde képviselte a temetésen.

1866 A városban és környékén kolera pusztított.

1867 A 26 -os gyalogezredet Esztergomba vezényelték, az 1852 óta meglévő hadkiegészítő parancsnoksággal együtt.

1867 Kovács Ábel és Kaán János megalapították a Kereskedelmi és Iparbank Rt - t.

1867. január 7. Megindult az Esztergomi Közlöny Haán Rezső szerkesztésében.

1867. január 20. Simor János lett az esztergomi érsek.

1867. április 15. Esztergom vármegye is visszanyerte önkormányzati jogát. Megszűnt a hercegprímás örökös főispánsága. A prímás helyére gróf Forgách Ágostont nevezték ki főispáni helytartartónak. Az alispán Vargha Benedek lett.

1867. szeptember 25. A Szent László Társulat alakuló közgyülése.

1867. október 13. Megalakult a Bencés Gimnázium Czuczor Gergely önképzőköre. Vezető tanára Gulyás Elek lett.

1867 - 1877 Kollár Antal Esztergom polgármestere.

1868 Szenttamáson új izraelita templomot építettek.

1868 Zabránszky Jenő megalapította a fémárugyárat.

1868. január 14. Megalakult a Deák - kör. Elnöke Závody Albin alispán, titkára Helcz Antal jegyző.

1868. január 15. Háromszáz taggal megalakult az Ellenzéki Kör.

1868. január 19. Beszédes Sándor országos hírű fényképész Esztergomba települt, s az úgynevezett Vayand féle házban megnyitotta műtermét. ( ma Kossuth utca 15.)

1868. február 1. Majer István pedagógus kanonok vezetésével megalakult az Irodalmi Egylet. Célja, hogy a korkérdésekkel foglalkozó tanulmányokat és röpiratokat írjon, és adjon ki hazafias és katolikus szellemben.

1868. február 18 - április 5. Kőmíves Imre színtársulatának előadásai.A Vayand féle vendégfogadóban.

1868. február 26. Wenckheim Béla belügyminiszter jóváhagyta az Esztergomi Tűzoltó Egyesület alapszabályait.

1868 március A vármegyei képviselőválasztásokon Andrássy Gyula és Keményffy János győzött.

1868. április 1. A Vízivároson megalapították a Prímási Uradalmi Gépgyárat, amely később Prímási Gépgyár és Vasöntöde, majd Esztergomi Uradalmi Vas - és Fémöntöde, később Hercegprímási Gépgyár néven működött tovább.

1868. április 14. Báró Eötvös József közoktatási miniszter látogatást tett a prímásnál. A város és vármegye vezetői üdvözölték.

1868. április 26. Megalakult az Esztergomi Tűzoltó Egylet.

1868.szeptember 6. A Dalárda zászlószentelési ünnepélyét tartotta.

1869. május 22. Hutt Miklós ácsmester saját telkén, a mai Lőrinc utca 17 helyén nyári színkört épített, amely 96 földszinti zártszéket és 10 páholyt tartalmazott. A színkör 1900 - ig működött.

1869. május 22. - szeptember 26. Völgyi György színtársulatának előadásai.

1869. november 1. Befejezték a Főszékesegyház építését Lippert József tervei alapján. Elhelyezték a zárókövet, amelyet Simor János érsek szentelt fel.

1870 - 1904 Megjelent az Új Magyar Sion egyházirodalmi folyóirat.

1870. október 1. A tanítóképzőben beindult a 3 éves képzés. Az 1868 - as népoktatási törvény szerint oktatási tervét Majer István, Pellet József és Prámer Ágoston dolgozták ki. Új háromtantermes épületbe költöztek a Szent János utca 22. szám alá.( ma Katona István utca ).

1870. december 28. A tisztújításon Kruplanicz Kálmán lett az alispán.Tisztségét 1894 - ig viselte.

1870 Knorr János vasöntödét és gépgyárat alapított.

1871 Pór Antalt választották meg Esztergom város követének.

1871-1875 Megjelent a Katolikus Lelkipásztor című egyházszónoki folyóirat. Szerkesztője, Zádori János lett.

1871 Egy 1880. március 1 –én kelt híradás szerint kilenc éve működik a Szentgyörgzmezei Olvasókör.

1871. május 19 - augusztus 14. Völgyi György színtársulatának előadásai.

1871. június A király, gróf Forgách Ágostont, - aki Simor János prímás főispáni helytartója volt - , kinevezte a vármegye valóságos főispánjává. Tisztségét 1881 - ig viselte.

1871. szeptember 16. Károlyi Lajos színtársulatának előadása.

1872 Etter Lőrinc házában ( Deák Ferenc utca 7.) a járásbíróság részére helyiséget béreltek.

1872. április 26 - július 12. Lászy Vilmos színtársulatának előadásai.

1872. október 19. Esztergom vármegye régi szervezetében tartotta utolsó közgyűlését

1873. szeptember 1. Megnyílt a reáliskola 4. osztálya.

1874. január 10. Az új kerületi felosztás szerint egyesíteni akarták a két vármegyét Komárom székhellyel.

1874. február 24. - április 14. Balogh Alajos színtársulatának előadásai.

1874. július 1. Megindult az Esztergom című helyi érdekű közlöny, Ompolyi Mátrai Ernő szerkesztésében.

1874. augusztus 15. - szeptember 24. Némethy György színtársulatának előadásai.

1875 - 1877 Megjelent az Irodalmi Értesítő Hornig Károly szerkesztésében.

1875. február 22. Ferenczy Jákó, a Bencés Gimnázium igazgatójának elnökletével megalakult a város Múzeum Egylete.

1875. március 6. Liszt Ferenc lányával Esztergomba érkezett és a Fürdő szállóban szállt meg. A látogatás célja az volt, hogy nánai vasútállomásra menjenek Richárd Wágner elé.

1875. május 1. Forgách Ágoston lett a főispán.

1875. május 2. A Deák - kör átalakult Szabadelvű Körré.

1875. július 4. A képviselőválasztáson 642 szavazatot kapott Pór Antal Kollár Antallal és Besze Jánossal szemben. Ő lett az országgyűlési képviselő.

1875. augusztus 1. - október 18. Nagy Lujza színtársulatának előadásai.

1875. szeptember 30. Megszűnik a királyi törvényszék Esztergomban.

1875. október 12. Megnyílt a Simor János által vásárolt festmények képtára.

1875. december 19 - 1876. január 15. Aranyossy Gyula színtársulatának előadásai.

1876 – 1905 Megjelent az Isten Igéje című katolikus folyóirat.

1876 Weisz Mihály kályhásmester átvette Mezei Flóris kályhagyárát, amely 1929 - ig üzemelt.

1876. február 23 - 26. Súlyos árvíz pusztított Esztergom vármegyében és Esztergomban is. A kár több millió forint volt. Az árvízről Beszédes Sándor fényképész készített sorozatot.

1876. május 14 - szeptember 14. Völgyi György és Gyula színtársulatának előadásai.

1876. szeptember 15. Megszűnt Esztergom szabad királyi város önálló törvényhatósági joga.

1876. december 26. Buzárovits Gusztáv átvette Horák Egyed, Lőrinc utca 5 szám alatt lévő nyomdáját, s a házba költözött.

1877. április 1 - május 27. Kuthy Béla és Veress László színtársulatának előadásai.

1877. június 30. Brodszky Mór fényképészeti műtermet nyitott a Lőrinc utcában.

1877 - 1881 Palkovics Károly lett az új polgármester.

1877 Elnyerte végleges hivatali formáját az árvaszék. Felállították a Vármegyei Magyar Királyi Építészeti Hivatalt. Megalakult a Népnevelési Bizottság.

1878. április 22 - június 23. Völgyi György színtársulatának előadásai. A társulatnál vendégként fellépett Molnár György és Prielle Kornélia.

1878. július 29. Megkezdődött Bosznia okkupációja. Az Esztergomban állomásozó 26 - os gyalogezredet mozgósították.

1878. augusztus 3. Az Esztergom és Vidéke Ó pince Egylet alakuló ülése.

1878. október 1. Az Esztergomi Borászati Egylet alakuló ülése. Vezetői: Kaán János, Wimmer Ferenc és Reviczky Gábor lettek.

1878. október 17. Az országgyűlési választásokon Esztergom követe Pór Antal lett. A vármegyei követek Keményffy Árpád és Kobek István lettek.

1878. október 20. Befejeződött Bosznia okkupációja.

1878. október 22. A Bencés Főgimnázium alapkőletétele a mai Főapát utcában.

1879. január 1. Megjelent az Esztergomi Közlöny.

1879. február 2 - április 14. Balogh György színtársulatának előadásai.

1879. június 1. Megjelent az Esztergom és Vidéke polgári hetilap.

1879. július 28. - szeptember 18. Beődy Gábor színtársulatának előadásai.

1879. szeptember 14. Az Esztergom című lap összeolvadt az Esztergomi Népújsággal.

1879. november 10. Az Esztergomi Katolikus Iparosifjak Képző és Betegsegélyző Egyesületének megalakulása.

1880 A filoxéra - vész elpusztította a 30 ezer katasztrális holdnyi esztergomi szőlők nagy részét. A hegyi szőlőkről a homoki szőlőkre tértek át, és a csemegeszőlő termelést tűzték ki célul.

1880. május 1 - 14. Megjelent a Gomi Misi élclap két száma.

1880. május 8. - július 16. Beődy Gábor színtársulatának előadásai.

1880. június 6. A Budapesti Írók és Művészek Társasága Esztergomba látogatott. Este a Fürdő Szállóban táncmulatságot rendeztek tiszteletükre.

1880. július 4. A helybéli molnárok és halászok csónakversenyt rendeztek a Nagy-Dunán a Budapesti Kereskedelmi Ifjak Egyesületének látogatása alkalmával.

1880. szeptember 8. A Bencés Főgimnázium felavatása.

1880. szeptember 16. - október 2. Völgyi György színtársulatának előadásai. Vendégként Ujházi Ede is fellépett.

1880. november 7. Megalakult az Esztergomi Gőzmalom RT.

1881 - 1886 Papp János Esztergom polgármestere.

1881 Az országgyűlési választásokon a vármegye követe Andrássy Gyula és Reviczky Károly lett, a városé Horánszky Nándor.

1881 Laiszky János nyomdát alapított a mai Simor János utca 20 szám alatt.

1881. március 14. Megkezdték a prímási palota építését Lippert József tervei alapján.

1881. március 28. Beiktatták az új főispánt ifj. Majláth György személyében.Hivatalát 1894 - ig töltötte be.

1881. június 7 - július 5. Beődy Gábor színtársulatának előadásai.

1881. június 13. Megtörtént az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank alapkőletétele a Széchenyi tér 26 szám alatt.

1881. szeptember 22 - 27. Tóth Béla színtársulatának előadásai.

1881. október 16. Megalakult a református egyházközség.

1882. február 1. Megalakult a Belvárosi Olvasókör

1882. július 23. Szenttamáson, a Szent István kápolna tőszomszédságában nyitották meg az újjáépített kis kórházat a cselédek és más szegények javára. Agnelli János kanonok adakozásából hozták rendbe a XVIII. századi épületet. Megalakult a Vöröskereszt Egylet is. Orvosai, Lipthay János és Mátray Ferenc lettek.

1882. szeptember 16. - november 8. Tóth Béla színtársulatának esztergomi előadásai.

1883. január 4 - 12. Árvíz pusztított az Alsó - Tabánban. 240 ember vált hajléktalanná.

1883. január 23. Felszentelték az új prímási palotát.

1883. március 31. A Hétfői Kör és a Dalárda összeolvadásából megalakult a Dal és Zene Egyesület. Elnöke Niedermann Pál, titkára Földváry István lett.

1883. május 28. Újjáalakult a régi Dalárda, Dal - és Zenekedvelők néven a Haudinger Kávéházban, a Lőrinc utcában 45 működő és 120 pártoló taggal.

1883. július 14. - augusztus 21. Aradi Gerő színtársulatának előadásai.

1883. szeptember 5. Az Esztergom szabad királyi városi leányiskola megnyitó ünnepélye.

1883. október 21. - november 10. Völgyi György színtársulatának előadásai.

1883. október 28. A város a török alóli 200 éves felszabadulását ünnepelte.

1883. november 3 - 7. József főherceg családjával Esztergomba érkezett a hercegprímás látogatására. Négynapi tartózkodásuk alatt a várossal ismerkedtek.

1884 A 26-os gyalogezred ezredtörzsét négy századdal, öt törzstiszttel, 64 főtiszttel és katonai zenekarral Esztergomba helyezték.

1884. március 2. Liszt Ferenc Esztergomba látogatott a prímáshoz.

1884. június 15. A képviselő választásokon a megyénél, Hazai Ernő (Köbölkút) és Horváth Géza (Dorog) győzött. Esztergom képviselője Horánszky Nándor lett.

1884. június 19 - július 15. Krecsányi Ignác színtársulatának előadásai.

1884. július 3. A szenttamási új községházának felépítésére kiírt pályázatot a Grünwald –testvérek nyerték.

1884 szeptember 15. Megnyílt Dal és Zenekedvelők ének és hegedű iskolája. Vezetője Bellovits Ferenc lett.

1885. január 4. A mai Deák Ferenc utca 10 szám alatt lévő elemi fiú iskolában megnyitották az Ipari Tanonciskolát.

1885. február 2. Részvénytársaság létrehozását határozták el az Esztergom - Nána - Garamkövesd összeköttetés megteremtésére.

1885 február 21. A helyben állomásozó gyalogezred estélyt rendezett a tisztikar rendezésében. Német nyelven színműveket is bemutattak.

1885. március 8. Megalakult a Csavargőzös Társaság.

1885.március 9. Liszt Ferenc látogatást tett a prímásnál.

1885. április 12. Függetlenségi 48 - as Kör alakult a városban.

1885. május 14. Ezen a napon indult első útjára, Garamkövesdre az Esztergom nevű propeller.

1885. május Ekkortól működött Kádas Károly fényképész a városban

1885. május 31. Eckstein Mór új hévizi fürdőket nyitott.

1885. július 2. - július 29. Aradi Gerő színtársulatának esztergomi előadásai.

1885. július 12. Az esztergomi Lövészegzlet katonazenés, tekézéssel egzbekötött díszlövészetet tartott.

1885 szeptember 6. Simor János érsek adományából felépült és megkezdte működését a Simor Kórház az Úri utcában ( ma Dobozi Mihály u. ) Főorvosa Rapcsák Imre lett. Ez lett egyben a Vöröskereszt Egylet kórháza is.

1885. szeptember 20. Majer István pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelték. Az ünnepségen a főrendiház 12 tagja, a képviselőház 48 tagja, Budapest küldöttsége, főpapok és minisztériumok is képviseltették magukat.

1886 A 22. törvénycikkel megerősítették Eszterom rendezett tanácsú város jogállását.

1886. március 13. - április 18. Pesti Ihász Lajos színtársulatának előadásai.

1886. április 11. Megalakult az Ipartestület. Elnöke Dóczy Ferenc pék lett.

1886. október 17. Lifka J. nagy történeti múzeuma nyílt A Simor János utcában, ahol mechanikusan mozgó életnagyságú viasz alakokat mutattak be.

1886. október 24. Helcz Antal lett Esztergom polgármestere. Hivatalát 1895 júniuusáig töltötte be.

1886. október 28. Simor János érsek aranymiséjére több ezer vendég érkezett a városba. A főrendek is szép számmal képviseltették magukat.

1886. október 30. I. Ferenc József uralkodó, Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában meglátogatta Simor János érseket pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából. Az elfogyasztott villásreggeli után megnézték a bazilikát, majd díszebéden vettek részt a prímási palotában.

1886. november Esztergomban és környékén felütötte fejét a kolera.

1886. november Megyeri Krausz Izidor megvásárolta Kenyérmezőt Bánréti Fusch Miksa vasúti igazgatótól. Megyeri szesz és keményítő gyárat létesített itt.

1887 január 20. A Megyei Önkéntes Tűzoltó Egylet elhatározta, hogy az egyleten belül olvsókört hozott létre. A kezdeményezést Tóth József, Eitner Ignác és Ivanits Gyula segítették.

1887. április 3. A Szabadelvű Párt alakuló gyűlése a Három Szerecsen Vendégfogadóban.

1887. április 11. A Függetlenségi és 48 - as Párt közgyűlése a Magyar Király Vendégfogadóban, ahol Horánszky Nándort jelölték országgyűlési képviselőnek.

1887. április 25. Szentgyörgymezőn megkezdték a kisdedóvó és leányiskola építését Feigler János építész vezetésével.

1887. május 5. Simor János érsek kép - és metszetgyűjteményét az esztergomi főszékesegyháznak adta, és Keresztény Múzeumnak nevezték el.

1887. június 17. A képviselő választásokon Esztergom követe ismét Horánszky Nándor lett, Polónyi Gézával szemben. A dorogi kerületben Reviczky Károly, a köbölkútiban Zboray Béla győzött.

1887. július 7 - szeptember 10. Bács Károly színtársulatának előadásai. A társulatnál vendégként fellépett Hegyesi Mari és Feleky Miklós.

1887. július 22. A 26-os gyalogezred hosszú hadgyakorlatra távozott.

1887. szeptember 11. A szentgyörgymezei kisdedóvó és leánytanoda megnyitása.

1887. november 24. Arma Senkrah amerikai hegedűművész nagy sierű kocertet adott a Fürdő Szállóban.

1887. december 18. Tornaegylet megalakulása. A tornagyakorlást Korányi József tornamester és a vívógyakorlatokat Hanisch Konrád főhadnagy vezette, heti 2 alkalommal.

1888 Eckstein Lajos rum - és likőrgyárának alapítása.

1888. április 19. Rudolf trónörökös Esztergomba látogatott.

1888. április 19-22. Möller Ágoston bűvész és atléta színháza működött a Káptalan téren.

1888. július 25 - október 2. Csóka Sándor színtársulatának előadásai. A társulatnál vendégként fellépett az esztergomi születésű Haraszty Feigler Hermin és Szacsvayné Boér Emma.

1888. augusztus 21. Felavatták az új zsinagóga épületét, amelyet Baumhorn Lipót budapesti építész tervei alapján építettek.

1889. január 26. Megalakult a Csütörtöki Kör a Fürdő Szállóban.

1889. február 10.A szenttamási kisiparosokból megalakult a Kedélyes Vörös Pipakör. Felebaráti szeretet, munkásság és kedélyesség volt a jelszavuk.

1889. május 18 - július 18. Csóka Sándor színtársulatának előadásai. A társulatnál 4 előadáson vendégként fellépett Blaha Lujza.

1889. június 16. Átadták a református templomot. Építői Hutth Miklós és Morterstock Jakab voltak.

1889 A Till József - féle vasöntöde és gépgyár megalapítása.

1890. február 12. Megalakult a Városi Képviselőkör.

1890. február 15. Megjelent a Könyvészeti Lapok Kiszlingstein Sándor szerkesztésében

1890. március 22 - május 22. Bokodiné Máté Róza színtársulatának előadásai.

1890. október 4. Az érseki árvaház megnyitása a mai Dessewffy Arisztid utca 20 szám alatt. Az árvaház Simor János 200 ezer forintos alapítványából épült.

1891. január 23. Meghalt Simor János prímás. A temetésen az uralkodót József főherceg képviselte. A kormány, a képviselőház, a főpapság egyaránt népes küldöttséggel képviseltette magát.

1891. február 28 - május 13. Károlyi Lajos színtársulatának előadásai. A társulatnál vendégként felléptek Haraszty Feigler Hermin és Feleky Miklós.

1891. április 29. Megalakult a Szent Vince Jótékony Egyesület.

1891. október 27. A király kinevezte Vaszary Kolos pannonhalmi főapátot prímásnak.

1891. november 17. Tisztelgett a város és vármegye küldöttsége az új prímás előtt.

1891. november 22 - 25. Almásfüzitő - Esztergom vasút átadása.

1892 Récsei Viktor feltárta a 11 - 12. századi Szent Lőrinc templom alapjait a Széchenyi téren.

1892. február 2. Tóth József vízivárosi bírót köszöntötték abból az alkalomból, hogy 25 éve látja el bírói hivatalát.

1892. február 4. A képviselőválasztáson Frey Ferenc győzött Timon Ákossal szemben Esztergomban.

A köbölkúti kerületben Kobek István, a dorogiban Reviczky Károly győzött.

1892. február 4. Vaszary Kolos elfoglalta prímási székét Esztergomban.

1892. március 5. Megalakult a Katolikus Kör.

1892. május 3 - május 30. Makó Lajos színtársulatának előadásai.

1892. augusztus 20 - augusztus 25. Veszprémi Jenő színtársulatának előadásai.

1892. szeptember 25. Megnyitották az Óvónőképzőt 42 növendékkel. A tanulók az ország minden részéből érkeztek.

1892. október 2. Az Esztergomi Hírlap első számának megjelenése. Szerkesztője, Sinka Ferenc Pál lett.

1892. december 11. Megalakult a Szentgyörgymezői Polgári Olvasókör. Díszelnök: Frey Ferenc, elnök Perger Lajos plébános lett.

1892. december Lemondott Majláth György a kormány valláspolitikája miatt.

1893 Gerenday József megalapította a Hunnia Nyomdát, amely ekkor a Széchenyi tér 7 szám alatt működött.

1893. április 24. A szentgyörgymezői Polgári Olvasókör a Szent György utcai Hajabáts házba költözött.

1893. április 29. Esztergom vármegye egyházpolitikai vitát rendezett a polgári házasság bevezetéséről.

1893. június 12. A Niedermann Pál által kezdeményezett telefon ettől a naptól működött a városban.

1893. július 22 - augusztus 31. Dobó Sándor színtársulatának előadásai.

1893. szeptember 4. A Szent Anna templom mellett megnyitották a Kisdedóvót, amelybe 88 gyermek járt.

1894 Megkezdték a Buda utcai ( Kossuth Lajos utca 38 .) laktanya építését 1 millió 400 ezer korona költséggel.

1894. január 7. Zigler Győző elkészítette a Tanítóképző épületének terveit, s a Sötétkapuval szemben az úgynevezett Majer - féle telken kívánták megépíteni. Az építés elmaradt.

1894. április 3. Az első Magyar Üveggyár RT. kérvénye, amelyben jelezte, hogy a Strázsa hegy lábánál egy Üveggyárat létesítenek. 80 lakással. A gyár még ez év végére elkészült, de 1897 - re tönkrement.

1894. április 11 - május 19. Dobó Sándor színigazgató társulatának esztergomi előadásai.

1894. május 31. A vármegye új főispánja Kruplanicz Kálmán lett, helyette alispánnak Andrássy Jánost választották. Kruplanicz Kálmán 1900 - ig, Andrássy János pedig 1906 - ig volt hivatalában

1894. július 22. A vármegyeháza nagytermében Kruplanicz Kálmán főispán elnökletével megalakult az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. Célja, történelmi kutatások segítése, régészeti feltárások, régiségek gyűjtése, vásárlása.

1894. július 29. Szenttamás képviselő testülete a város egyesítését tárgyalta.

1894. augusztus 9. Szentgyörgymező képviselő testülete is az egyesítésről tárgyalt.

1894. szeptember 4. Felavatták a Kisdedóvónő Képző Intézetet, amelyet Vaszary Kolos alapított.

1894. szeptember 6. A négy testvérváros az egyesítésről tárgyalt.

1894. szeptember 15 - 16. Hadgyakorlatot tartottak a városban 8901 katona részvételével.

1894. november 6. Leégett a Három Szerecsen Vendégfogadó egy része.

1894. december 13 - 1895. január 9. Aranyossy Gyula színtársulatának esztergomi előadásai.

1894. Kórházat építettek a katonaság számára. Az épület később tiszti üdülő lett a mai Terézia utca és a Sugár út között.

1894 Tervbe vették egy új közkórház építését. Ehhez Vaszary Kolos 50.000 aranykoronával járult hozzá, a város 10.609 korona kölcsönt vett fel.

1895. január 13. Perczel Dezső belügyminiszter jóváhagyta azt a rendeletet, amely Esztergom királyi város, Víziváros, Szentgyörgymező, Szenttamás testvérvárosok közigazgatási egyesítéséről szólt.

1895 március 31. Megalakult az Esztergomi Izraelita Jótékony Leányegylet.

1895. április 20 - június 13. Hatvani Károly színtársulatának előadásai.

1895. június 13. Helcz Antal sikkasztása miatt ideiglenesen Niedermann József lett a polgármester.

1895. július 8. Az egyesített Esztergom első közgyűlése.

1895. július - 1899. Malina Lajos lett a polgármester.

1895. július 13. Az Isclben kelt királyi határozat szerint az új vashidat Mária Valériáról, az uralkodó lányáról nevezték el.

1895. augusztus 10 - 25. Dobó Sándor színtársulatának előadásai.

1895. szeptember 28. Mária Valéria híd avatása. A híd Czigler Győző és Chatry Szaléz műegyetemi tanárok tervei szerint készült el. A hidat Vaszary Kolos prímás szentelte fel. A hídavató beszédet Dániel Ernő kereskedelmi miniszter tartotta. Az ünnepségen megjelent Bánffy Dezső miniszterelnök, Perczel Dezső belügyminiszter, s Wlassich Gyula kulturális miniszter.

1895. október 1. Megjelent az Esztergom című újság, amely 1935. február 27- ig működött keresztény szellemben.

1895. november 17. Az Esztergom - Óbuda vasútvonal átadása

1895. december 19. A vármegyei tisztújításon az alispán Andrássy János, a főjegyző B. Szabó Mihály lett.

1895 Megjelent a Szabadság című lap Bártfay Géza szerkesztésében.

1896. március 29. Kunhegyi Miklós színtársulatának előadásai.

1896. április 3. Gönczy Béla a Csillag utcai (ma : Terézia utca ) kórházba került főorvosnak.

1896. május 13. Millenáris ünnepségek.

1896. június 28. A Központi Kávéház megnyitása a Lindtner ( János ) - házban, a mai Rákóczi tér 7 szám alatt.

1896. június 28. A szenttamási búcsúkor felállították a hajóhíd közepén álló Nepomuki Szent János - szobrot.

1896. szeptember 1. A Tanítóképzőt négy évfolyamúvá szervezték. Igazgató: Guzsvenitz Vilmos lett.

1896. szeptember 30. A Katolikus Legényegylet házavatót tartott. Megvették és átalakították a Lieb házat a Szécheni tér 10. Szám alatt.

1896. október 28. A képviselőválasztásokon Esztergom város követe Frey Ferenc, Esztergom vármegye követei a köbölkúti kerületben Kobek István, a dorogi kerületben Hulényi Győző lettek.

1897. június 20. A Prímáskertben megnyitották a háziezred által épített teniszpályát.

1897. augusztus 7. A Serfőző sáncnál ( Árok utca környéke ) áttört a Duna.

1897. szeptember 4. A Müller házban ( mai Posta ) Porgesz Béla sörcsarnokot és kávéházat nyitott.

1897. október 9 - november 7. Polgár Béla színtársulatának előadásai.

1897. december 20. A Kolos híd átadása megnyitóünnepség nélkül.( ma Kossuth híd )

1897. december 31. A Takarékpénztár eladta a Postának a Müller - házat. ( Széchenyi tér 3.)

1898. február 1. A soproni 76 - os gyalogezred került a városba a 26 - os helyett, amelynek csak egy zászlóalja maradt itt.

1898. március 20. Megalakult a Bycikli Klub.

1898. április 10 - május 29. Kovács Sándor színtársulatának előadásai.

1898. április 24. Lakható lett a Takarékpénztár Lőrinc utcai épülete. ( 20 üzlet és 10 utcai lakás )

1898. április 29. A posta a Széchenyi téri Müller - házba, a mai helyére költözött.

1898. június 6. Az Eötvös turistaház avatása Dobogókőn.

1898. november 3 - december 18. Havy Lajos színtársulatának esztergomi előadásai.

1899. január Felépült az ideiglenes vágóhíd Szentgyörgymezőn.

1899. január 26. Átvették az új fűtőházat a vasúton.

1899. április 2 - május 11. Mezei Béla színtársulatának előadásai.

1899. április 10. Átvették az új vágóhidat.

1899. április 30. Miller Imre új cukrászdát nyitott a Duna partján a KIOSZKOT.

1899. április 30. Megnyílt a Korona Szálloda a mai Lőrinc utca 10 szám alatt.

1899. június 19. A Kaszinó a Takarékpénztár épületéből a Korona kávéház fölé költözött.

1899. június 30. A Takarékpénztár megnyitotta új uszodáját az úgynevezett Malya kertben.

1899. október 13. Malina Lajos lemondott a polgármesterségről.

1899. október 19. POUR - PARLER címmel megjelent az úri ifjúság lapjának első száma Áldory Viktor szerkesztésében.

1899. november 5. Megszűnt a Tarkaság Asztaltársaság és Polgári Egyesület néven alakult újjá.

1899. november 15. Wimmer Imre lett a polgármester.Hivatalát 1915 - ig látta el.

1900. március 18. A Szentgyörgymezői Polgári Olvasókör nevét Esztergom Szentgyörgymezői Katolikus Olvasókörre változtatta.

1900. április 15 - május 8. Mezei Béla színigazgató társulatának előadásai.

1900. július 17. Megkezdték a kórház építését. A pavilonokat Bobula János tervezte. A kivitelezők: Thiefenthal Gyula városi mérnök és Pfalcz Gyula építőmester voltak.

1900. augusztus 14 - 15. Nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek Esztergomban a kereszténység felvételének 900 éves évfordulójára. A kormány és a püspöki kar teljes létszámban képviseltette magát. Az uralkodót Frigyes főherceg képviselte.

1900. augusztus 14. Felszentelték Kiss György alkotását, az új Szentháromság szobrot a Széchenyi téren.

1900. szeptember 2. Az új kórház alapkőletétele. Ekkor tartották augusztus 29 - től az Országos Orvosi Szövetség kongresszusát is.

1900. szeptember 8. Felszentelték a bencések új főgimnáziumát a Főapát utcában.

1900. október 20 - 28. Dombai Mihály színtársulatának előadásai.

1900. október 30. A Járásbíróság Széchenyi téri Sas kaszárnyából a ferences székházba költözött. Ezután a Sas kaszárnyát elbontották és megkezdték az új járásbíróság épületének felépítését.

1900. december 17. Meghalt Kruplanicz Kálmán főispán.

1901. január 1. A kenyérmezei szeszgyár Krausz Megyeri Izidortól, Kopelka és társa tulajdonába ment át.

1901. április 27. A vármegye új főispánja Horváth Béla lett. Hivatalát 1906-ig látta el.

1901. július 1 - augusztus 1. Deák Péter színtársulatának előadásai.

1901. július 17. Fehér Gyula belvárosi plébános felszentelte és átadta a kálváriát és a Jópásztor kápolnát.

1901. szeptember 1. Kenyérmezőn Krausz Megyeri Izidor támogatásával fiú és leány elemi iskolát nyitottak.

1901. szeptember 8. Az új tűzoltólaktanya átadása a mai Pór Antal téren.

1901. november 16 - december 2. Bokodi Antal színtársulatának előadásai.

1901. december 12. Befejezték a kórház építését, amely 8 részből állt. 104 helyiségében 62 beteget ápoltak. Igazgató: Gönczy Béla lett.

1902. január 6. A Kolos Kórház megnyitása

1902. április 11 - 23. Monori Sándor színtársulatának előadásai.

1902. július 24. Elhatározták az Orbán kápolna újra építését 7 ezer korona értékben.

1902. szeptember 18. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára ünnepségeket tartottak.

1902. október 1 - 18. A választásokon Esztergom város országgyűlési követe Frey Ferenc lett. A vármegyei követek: Hulényi Győző és Szacelláry György lettek.

1902. november 8 - december 24. Báródi Károly színtársulatának előadásai.

1902. november 23. A Szentgyörgymezei Olvasókör zászlószentelési ünnepséget tartott.

1903. május 24. Fehér Gyula plébános felszentelte az új Orbán kápolnát.

1903. június 28 - 29. Rákosi Szidi Színiiskolájának előadásai.

1903. augusztus 22 - szeptember 27. Mezei Kálmán színtársulatának előadásai.

1903. szeptember 12. Átadták a járásbírósági palotát a Széchenyi tér 22. szám alatt.

1904. február 5. Kijelölték a villamostelep helyét a mai Buday Nagy Antal utcában.

1904. április 24. Ekkor tartották az első hivatalos futball partit. A partin 3:0 - ra a Tanítóképző csapata nyert a főgimnázium csapatával szemben.

1904. május 1. Munkás népgyűlést tartottak a Borcsarnokban. Téma a munkások helyzetének javítása, mukásegylet alakítása volt.

1904. augusztus 28. Az újonan kibővített szengyörgymezei iskola felavatása.

1904. szeptember 4. A város fontosabb pontjain villamos ívlámpákat helyeztek el.

1904. szeptember 29 - október 27. Fehér Károly színtársulatának előadásai.

l904. október 24. Megkezdte üzemelését a villanytelep.

1904. október 30. Ifjúsági Egylet alakult a Belvárosi Olvasó Kör helyiségében.

1904 december Népkonyha nyílt az esztergomi szegényházban, a mai Simor János utcában.

1905. január 19. A válsztásokon Kmetty Károly programnyitóján Gróf Apponyi Albert is beszédet mondott,

1905. január 26. A választásokon ellenzéki jelöltek győztek. Esztergomban, Kmetty Károly dr., a köbölkúti kerületben gr. Hadik Sándor, a dorogi kerületben Zlinszky István lett az országgyűlési képviselő.

1905. február 7 - 24. Dombai Mihály színtársulatának előadásai.

1905. március 18 - április 16. Szalkai Lajos színtársulatának előadásai.

1905. augusztus 15. Pór Antal adományából felszentelték Kiss György Magyarország Nagyasszonya szobrát a bazilika előtt.

1905. augusztus 28. Helischer József tanácsos 1844 - es hagyatékából Kiss Mihály városi főügyész és dr. Lőrinczy Rezső hagyatékaiból megalapították a városi könyvtárat.

1906. április 15 - május 10. Szalkai Lajos színtársulatának előadásai.

1906. május 5. Horváth Béla helyett Gyapay Pál lett az új főispán. Az alispán Perényi Kálmán lett. Gyapay, hivatalát 1912 - ig, Perényi, 1917 - ig látta el.

1906. május 27. A Tulipánkert Szövetség megalakulása.Céljuk: a nemzeti eszme népszerűsítése és a hazai ipar pártolása. Kmetty Károly programnyitója után Gróf Apponyi Albert tartott beszédet.

1906. július 8. Keresztény Szocialista népgyűlést tartottak a Széchenyi téren. A díszelnök Mattyasovszky Lajos lett.

1906. július 15-20. A megáradt Duna elöntötte a szigetet.

1906. augusztus 15-21. A Patrona Hungariae Szent István hete Esztergomban.

1906. október 5. Meghalt Buzárovits Gusztávné. Nyomdáját , veje Philip Conrád vette át és fejlesztette tovább.

1906. december 10. A képviselő testület Andrássy, Wekerle, Kossuth Apponyi Albert minisztereket díszpolgárrá választotta. A díszokleveleket 1907. január 24-én adták át Budapesten.

1907. február 13. Az esztergomi Állatvédő Egyesület megalakulása.

1907. április 7. 23 tag a Kaszinóban megalakította az Esztergomi Hajós Egyletet. Elnöke, Wimmer Imre lett.

1907. május 9-15. A városban árvíz pusztított. A víz néhány helyen áttörte a gátakat, víz alá került a déli városrész. Júniusban ismét árvíz fenyegetett.

1907. május 12. Megalakult a Zöldségtermelő Szövetkezet.

1907. május 21. A rendőriskola megnyitása Esztergomban. Az iskolában 6 tanító oktatott, s 28 rendőrt képeztek.

1907. május 28. A Jópásztor kápolna végleges átadása.

1907. június 6 - július 9. Szalkai Lajos színtársulatának előadásai.

1907. augusztus 10. Megszervezték az Iparos Tanonc Otthon nevű Önképzőkört.

1907. szeptember 14-16. A polgármesterek kongresszusa Esztergomban. Az ünnepségen leleplezték Vak Bottyán János arcképét. A továbbiakban az ország városainak polgármesterei szólaltak fel.

1907. október 20. Pór Antal félszázados papi jubileumát ünnepelte.

1907. november 3. A Korona Szálló különtermében megnyílt az állandó villamos élőkép - színház.

1907. november 6. A Magyar Király Szálloda nagytermében esténként mozgófényképek voltak láthatók.

1907. december 9 - 19. Dombai Mihály színtársulatának előadásai.

1907. december 17. Az első magyar üveggyár másfél millió koronás hiány miatt megszűnt.

1907. december 30. A képviselő-testület, Kenyérmezőn ( Kertváros ) 30 évre bérbeadta legelőjét harcászati lőgyakorlatokra, valamint egy katonai barakktábor létesítésére.

1908. április 5. Beiktatták Mátéffy Viktor belvárosi plébánost.

1908. május 31. Gyermekvédő Egyesület megalakulása.

1908. június 15. Felszámolták a Csavargőzös Társaságot.

1908. július 20. Asztalos sztrájk Esztergomban.

1908. augusztus 9. Egy hétig kutatott a városi levéltárban Móricz Zsigmond. A készülő monográfiához gyűjtött adatokat.

1908. augusztus 18 - szeptember 14 . Szalkai Lajos színtársulatának előadásai.

1908 október A hónap folyamán vörhenyjárvány volt a városban, s az iskolákat be kellet zárni.

1908. november 12. Benyújtották az új vágóhíd terveit, amelyet Tiefenthal Gyula készített. A vágóhíd 170 ezer koronába került.

1909. április 21. Ezen a napon tartotta Gyapay Pál főispán elnöklete alatt a Vármegyei Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését.

1909. május 25. Kőkeresztet állítottak az Orbán kápolnánál.

1909. június 27. Városi Zászlóünnep.

1909. július 10. Mezei Béla színigazgató a Sas - telken, a mai Kis Duna sétányon 500 fős nyári színkört építtetett a Singer és Leindörffer céggel.

1909. július 14 - augusztus 29. Mezei Béla színtársulatának esztergomi előadásai.

1909. november 15. Megalakult az Önsegélyző Takarék és Hitelegylet Popper Bernát igazgatásával.

1909. november 28. A Szent Erzsébet Nőegylet ingyen konyhát nyitott.

1910. január 1. Megalakult a Vedéglősök és Kocsmárosok Ipartársulata Schleifer Lajos elnökletével.

1910. február 1. A 76-os gyalogezred 50 éves jubileumát ünnepelte.

1910. február 5. Felmentették Gyapay Pál főispánt hivatalából.

1910. március 31. Meszlényi Pál főispán beiktatása.

1910. április 3. A Nemzeti Munkapárt megalakulása

1910. május 8. Kossuth Ferenc Esztergomba látogatott. A Széchenyi téren naggyűlést tartottak. Este a Fürdő Szállóban 500 fős bankett volt a tiszteletére.

1910. május 15. A város új színei: a vörös és fehér, először jelentek meg a városban a Takarékpénztár épületén.

1910. május 16. A belvárosi templom előtt Mátéffy Viktor plébános felavatta és felszentelte Szent Antal szobrát, amelyet Pór Antal Adományából készítettek el.

1910. június 1. Kálmán Gusztávot Esztergom képviselőjévé választották. Peyer Károly lett a megyei képviselő.

1910. június 20. József főherceg látogatást tett a kenyérmezői barakktáborban.

1910. július 2 - augusztus 16. Mezei Béla színtársulatának előadásai.

1910. július 3. Az Ipartestület fennállásának 25 éves jubileumát ünnepelte. A lemondott Dóczy Ferenc elnök helyére Magyary Lászlót választották.

1910. augusztus 21. Frigyes főherceg látogatást tett a kenyérmezői barakktáborban.

1910. október 16. Fölszentelték a Szentgyörgymezei Olvasókör épületét.

1910. november 22. Kálmán Gusztáv lemondott mandátumáról.

1911. január 1. Megnyílt a Szenttamás és Vízivárosi Népkönyvtár.

1911. február 26. Megalakult a Munkapárt.

1911. április 1. Megalakult a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya, Kecskeméty János elnökletével. Az ő kezdeményezésükre épült a vaskapui menedékház. Ebben az évben megalapították dalárdájukat is.

1911. május 30 - augusztus 28. Mezei Béla színtársulatának esztergomi előadásai.

1911. július 1. A Zsiga Zsigmond - féle gyógyszertár a Rohlitz - család kezébe került. ( mai: Kossuth Lajos u.1 .)

1911. július 4. Éjjel 2 órakor földrengés volt Esztergomban. Nagyobb károk nem keletkeztek.

1911. július 19. Székely Mihály aviatikus a reggeli órákban repülőgépével Esztergomba érkezett, majd Rákosmezőre repült.

1911. július 30. Nemes Flórián párkányi bérkocsi tulajdonos automobiljáratot indított Párkány és Esztergom között.

1911. augusztus 3. Végleg lebontották a Cifrahidat.

1911. szeptember 1. A reáliskolát 8 osztályos főreál gimnáziummá fejlesztették.

1911. szeptember 1. Női kereskedelmi tanfolyam indult a városban. Oktatóit a Kereskedelmi Társulat biztosította.

1911. november 18. Új mozgóképszínház nyílt a 3 Szerecsen Vendégfogadóban.

1911. december 3 - 15. Molnár Gyula színtársulatának előadásai.

1912 Esztergom város országgyűlési képviselője gróf Széchenyi Emil, lett majd megválasztották Dr. Hindy Zoltánt.

1912 Megalakult az Esztergomi Kályha és Anyagárugyár

1912. február 22. Leégett a Kósik Ferenc féle uszoda, és a Torna Egyesület telkén az Esztergomi Hajós Egylet régi csónakháza. Megsemmisültek a hajók és az egyéb felszerelések is. Ekkor új csónakházat építettek.

1912. március 24 - április 4. Hídvégi Ernő színtársulatának előadásai.

1912. április 18. Hübschl Kálmán tervei szerint megépült és átadták a fedett uszodát.

1912. május 22-25. A Magyar Olimpiai Bizottság Országos céllövő versenyt rendezett.

1912. június 18 - július 20. Dr. Patek Béla színtársulatának előadásai.

1912. augusztus 20. A Magyar Testgyakorlók Köre országos kerékpáros versenyt rendezett.

1912. szeptember 7. Átadták a gőz és kádfürdőt.

1912. november 16. A lemondott Vaszary Kolos prímás helyére Csernoch Jánost nevezték ki.

1912 - 1916 Esztergom vármegye új főispánja Meszlény Pál lett.

1913 Megalakult az Esztergomi Testgyakorlók Köre, amely labdarúgással és atlétikával is foglalkozott.

1913. január 1. A bazilikában felolvasták az új prímás Csernoch János kinevezéséről szóló okmányt.

1913. február 2. Csernoch János elfoglalta az esztergomi érseki széket.

1913. március 12. Megalakult a Bencés Gimnáziumban a cserkészcsapat, s hollóknak, majd 1920 - tól 14 - es hollóknak nevezték magukat.

1913. június 8. A városházán ujjáalakult az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat.

1913. június 21. Újra alakult az 1876-ban alapított Sétahelyszépítő Egylet. Elnöke Zsiga Zsigmond gyógyszerész lett.

1913. június 29 - augusztus 24. Dr. Patek Béla színtársulatának előadásai.

1913.július 31. Jankovics Béla kultuszminiszter Esztergomba látogatott., Járt a vármegyeházán, a Takarékpénztárban, majd a Fürdő Szállóban.

1913. augusztus 31. A hercegprímási, vízivárosi Fekete Sas Gyógyszertárat átvették a Pacséri örökösök. A gyógyszerész Walter Béla lett.

1913. szeptember 1. Új mozi kezdte meg működését a Fürdő Szállóban.

1913. szeptember 15-18. Lengyel egyetemi tanárok tartózkodtak Esztergomban. A főkáptalani és prímási levéltárban kutattak, s több lengyel vonatkozású adatot is találtak.

1913. szeptember 15. A Sétahelyszépítő Egylet elfogadta a Kis-Duna part sétakorzóvá alakítását.

1913. október 5. Elhatározták, hogy a Szengyörgymezei Olvasókörben ádvent és nagybőjt időszakában mozgóképeket vetítenek.

1914 Esztergom - Kertvárosban, az 1890 - es években működő üveggyár épületeit a katonai kincstár vette át. A bérelt területen lőteret és barakktábort létesítettek. A hadvezetőség a területet hadifogolytábornak jelölte ki.

1914. január 4. Megnyílt az Eiczinger házban a városi múzeum ( ma. Petőfi u. 2.)

1914. január 10. Az Edizon kávéházban mozi nyílt. A tulajdonos Gejer Miklós lett.

1914. március 7. A Fürdő Mozgóképszínházban mutatták be az első olyan filmet, amelynek fonográf segitségével beszédhang kisérete és zenei aláfestése is volt. Az előadást Csernoch János prímás is megtekintette.

1914. április 19. A vaskapui menedékház alapkövének letétele. Az alpkőletételt és építést a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya patronálta. A menedékház június 29 - re készült el.

1914. április 26. A Belvárosi Olvasókör elhatározta, hogy Mária Terézia utca 6 számú helyisége helyett egy új egyesületi székházat épít a Simor János utcában..

1914. április 26. Esztergom- Szenttamás és Víziváros Katolikus Polgári Kör Siposs Antal és Tóth Lajos kezdeményezésére megalakították dalárdájukat. Karmesterük Schönwalder Kálmán vízivárosi karnagy lett.

1914. május 24. Csernoch János érseket bíborossá nevezték ki.

1914. június 23. Hagara Antalt a szentgyörgymezei iskola igazgató tanítóját 43 évi munka után nyugdíjazták.

1914. június 23 - augusztus 3. Dr. Patek Béla színtársulatának esztergomi előadásai.

1914. július 26. Közel három ezer ember vonult fel a Széchenyi térre és a háború mellett tüntetett.

1914. augusztus 4. Útnak indult a frontra 26 - os gyalogezred.

1914. augusztus 27. Ettől a naptól érkeztek az orosz és szerb hadifoglyok az Esztergom - tábori hadifogoly táborba. Közel 40 fős önkéntes lengyel lővészcsapat érkezett a városba és 450 orosz hadifoglyot hozott a táborba.

1914. szeptember 2. Az Ivanovits házban ( a mai Petőfi Sándor u.22. helyén állt. ) 50 ágyas hadikórházat rendeztek be.

1914. szeptember 6. Az érseki szeminárium háborús kórházzá alakult, s közel 250 beteget ápoltak itt.

1914. október 25. A városban már 7 hadi kórház működött. Gróf Csekonics Endre a Magyar Vöröskereszt Egylet elnöke, gróf. Széchenyi Emil országgyűlési követünk meglátogatta a kórházakat, s megalakult a Járványügyi Bizottság is.

1914. november 29. Befejezték a ferences templom renoválását és restaurálását.

1914. december 15. Újabb ezer sebesült katona érkezett a városba.

1915 - 1930 Dr. Antóny Béla Esztergom polgármestere.

1915 Megalakult az Eggenhoffer - Toldy - féle építési vállalkozás.

1915. augusztus 11. Esztergomba látogatott Károly főherceg és Zita főhercegnő.

1915 szeptember A hadifogolytáborban kolera lépett fel.

1915. szeptember 2. Meghalt Vaszary Kolos lemondott esztergomi érsek.

1916 Bánáti Buchner Antal megalapította a Zeneegyletet.

1916 Csernoch János prímás adományából a Dobozi Mihály úti Vöröskereszt Kórház régi épületéhez új modern épületrészt építettek.

1916 –1917 Esztergom vármegye új főispánja Kobek Kornél volt.

1916. május 27 - június 30. Szabó Ferenc színtársulatának esztergomi előadásai.

1916. június 17. Zsófia hercegnő és kísérete, Budapestre utazva néhány órát a prímásnál töltött .

1916. november 12. A szenttamási iskolába is sebesült katonákat szállásoltak el.

1916. november 16. Az esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület emléktáblát helyezett el a Mattyasovszky bástyán. Ezen megörökítették, hogy a szobi Luczenbacher Pál 200 koronás alapítványából, valamint Timanóczy Anna 2000 koronás adományából rendezték a Kis-Duna part sétányt.

1917. február 25. Tüzelőhiány miatt az elemi iskolák zárva tartottak.

1917. április 27. Esztergom országgyűlési követe Hindy Zoltán lett.

1917. június 23 - július 22. Balla Kálmán színtársulatának előadásai.

1917. augusztus 5. A város háziezrede fennállásának 200 éves jubileumát ünnepelte.

1917 - 1919 Esztergom vármegye főispánja Beniczky Ödön.

1917 - 1933 Esztergom vármegye alispánja Palkovics László volt.

1918. szeptember 8 - 26. Balla Kálmán színtársulatának előadásai.

1918. október 31. A helyi katonaság felesküdött a Nemzeti Tanácsra, amelynek elnöke

Dr. Katona Sándor lett.

1918 október - december Dr. Prikkel Marián bencéstanár megszervezte a köztársasági Károlyi Pártot. Megalakult a Radikális Párt, amelynek elnöke Kernstock Károly festőművész lett.

1918. november 4. A városi közgyűlés népgyűléssé alakult át.

1918. november 6. Megyegyűlést tartottak, ahol Beniczky Ödön főispáni tiszte megszűnt.

1918. november 14. 26 - os gyalogezred egy része visszatért a városba.

1918. december 9. Tengerészek érkeztek Esztergomba.

1919. február 28. Esztergomi Népszavában megjelent Szentgyörgyi Albert Tudomány és szocializmus című cikke.

1919. március 13. Megjelent a Korzó Mozi első hírdetése. A mozi a Széchenyi tér 8. szám alatt működött.

1919. március 22. Megalakult a Munkástanács. A direktórium tagjai dr. Mailáth Ferenc főispán, kormánybiztos, ifj. Ottlik Ferenc, dr. Szentgyörgyi Pál, Szinvai Béla, Szokob János lettek. Megkezdődött a közigazgatás átszervezése, a rend fenntartását a Vörös Gárda vette át.

1919. március 23. A Széchenyi téren népgyűlést tartottak, ahol ismertették a Tanácsköztársaság célkitűzéseit.

1919. április 4. A direktórium újjáalakult. Tagjai: Horváth István, dr. Kartaly István (elnök), Kralovszki Géza, Ottlik Ferenc, Szinvai Béla, Szokob János és a dorogi bányászok delegáltjai, Perkál Nándor és Papp Lajos lettek.

1919. május 20. Szabó István városparancsnok puccsot hajtott végre. Letartóztatták a Vörösőrség helyi parancsnokait, majd tárgyalást kezdtek a cseh katonai parancsnoksággal. Az esemény hírére Budapestről Chelepkó Ede főbiztost küldték az ügy kivizsgálására.

1919. május 29. A forradalmi törvényszék ítélkezett Szabó és társai felett. Varga Dezsőt és Brinca Aladárt kötél általi, majd ezt módosítva golyó általi kivégzésre ítélték. A Széchenyi téren hajtották végre az ítéletet. Izsák János és Sliz István életfogytiglani büntetést kapott.

1919. május 30. Ágyúpárbaj volt a cseh és az esztergomi vörös tűzőrség között, amely másnap hajnalig tartott. A Vörös Hadsereg általános támadást intézett a cseh csapatok ellen. Az esztergomi Vörösőrség is bekapcsolódott a harcokba. Átkeltek a Mária Valéria hídon, s visszaszorították Párkányból a cseheket ( 250 vörösőr, 300 vöröskatona ). Délutánra azonban a csehek ellentámadásba mentek át, s kiszorították az esztergomiakat.

1919. június 1. Az Esztergomban állomásozó Bandl - féle budapesti vörösőrök a Duna hídon átkelve támadtak a cseh csapatokra, s visszafoglalták Párkányt. A Mária Valéria híd Párkány felőli szélső nyílását felrobbantották.

1919. június 3. Eltemették a harc során elesett vöröskatonákat.

1919. június 4. A tanítóképzőt egyházi kézből egy bizottság vette át, s államosítani akarta.

1919. június 6. Az esztergomi Forradalmi Törvényszék tárgyalta Horváth Józsefné párkányi lakos ügyét, aki elárulta a cseh katonáknak a vörösök búvóhelyét. Ötévi kényszermunkát kapott.

1919. június 19. Szocialista Kommunista Munkások Magyarországi Pártja helyi szervezete ülést tartott Schupp Gábor vezetésével.

1919. június 21. Az esztergomi direktórium a súlyos aprópénzhiány enyhítésére egy és két koronás szükségbankjegyeket adott ki, amit “Szokob pénznek” neveztek.

1919. június 23. Helyi Ipari Termelési Tanács alakult.

1919. augusztus 2. Megjelent az Esztergomi Népszava utolsó száma.

1919. augusztus 14. Román megszállás alá került a város.

1919. szeptember 16. Újra megindult a vasúti közlekedés Almásfüzitőre.

1919. szeptember 19. Petz Lajos és Béla megalapította a gépgyárat, amely 1923 - tól Petz Testvérek Hercegprímási Vasöntöde és Gépgyár, majd később ( 1926 ) Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde RT nevet viselte. Ekkor a PF 12 keretes fényfűrészgépek voltak a fő export termékek.

1919. szeptember 28. A Keresztény Szociális Gazdasági Párt naggyűlést tartott. Ugyanezen a napon kezdődött meg az oktatás a főreál iskolában.

1919. október 5. Véglegesen elkészült a Belvárosi Olvasókör Simor János utcai székháza. Ekkor tartották az első választmányi ülést az épületben.

1919. október 10. A románok elhagyták a várost.

1919. október 15. Bayer Ágoston festő iskolát nyitott.

1919. november 10. Horthy Miklós Esztergomba látogatott. Először a polgármesternél járt, majd szemlét tartott a Széchenyi téren, ezután díszebéden vett részt a prímásnál.

1919. november 25. Megkezdte működését a Magyar Országos Véderőegylet esztergomi osztálya, Hajdú István elnökletével. Székházuk a Széchenyi Kaszinóban, a Lőrinc u. 10. sz. alatt volt. Szívós Waldvogel József alezredes vezetésével. Esztergom képviselőtestülete csatlakozott az ország területi épségének védelmi ligájához.

1920 Esztergom vármegyében Bartos János kormánybiztosként, látta el hivatalát.

1920. január 13. Friedrich István hadügyminiszter Esztergomba látogatott a választások kapcsán.

1920. január 16-23. Megáradt a Duna. Magassága elérte az 1876-os szintet. 116 255 korona kár keletkezett.

1920. január 18. Öt év szünet után újra kezdte működését a Katolikus Legényegylet.

1920. január 20. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, a városi körök és az egyház támogatásával Mátéffy Viktort jelölte képviselőnek. A választásokon Mátéffy 3810 szavazattal győzött. A megye országgyűlési képviselője Dr. Szilárd Béla lett.

1920. január 20. A Földműves és Kisgazda Párt képviselői 120 főnyi küldöttséggel keresték meg Jakus János városi képviselőt, hogy fogadja el a párt jelölését, majd Jakus mellé Kurcz Lajost is jelölték.

1920 január 21. Megalakult az Esztergom - tábori Állami Fiúnevelő Intézet. Igazgatója Bauer József katolikus pap lett. Az intézet tanárai közt volt Bányai Kornél költő, Féja Géza író és később Német László is.

1920. január 25. Nemzetgyűlési választásokat tartottak. Az esztergomi kerületben Mátéffy Viktor, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben, a dorogi kerületben pedig Dr. Szilárd Béla lett a képviselő.

1920. január 27- február 5. Az iskolákban szünetelt a tanítás a spanyolnátha miatt. A városban 97 katona és 60 polgári személy betegedett meg.

1920. február 22. Mindennapos átkelést engedélyeztek a megrongálódott Mária Valéria hídon.

1920. március 28. A MOVE szigeti új sporttelepén pályavatót tartottak. Football mérkőzés és futóverseny volt.

1920. április 1. A Német utcai ( Petőfi Sándor u. ) Pleva – féle bordélyházat a rendőrség bezáratta. Helyére az államrendőrség legénysége került.

1920. április 11. Zsolt (Zsakovecz) Nándor esztergomi születésű, európai hírű hegedűművész és zeneszerző hangversenyt tartott a bencés gimnáziumban.

1920. május 16. Megnyitották a katona otthont a vármegyei katona parancsnokság által létesített kaszárnyában.

1920. május 22. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szővetségének esztergomi csoportja alakuló ülést tartott.