WASS ALBERT KÖTETEI

	Jönnek! - Adjátok vissza a hegyeimet! A két regény témája: Erdély visszacsatolása Magyarországhoz (1940) és Erdély elszakítása Magyarországtól (1946). Meghitt olvasmány a történelmi regényeket és magas szintű szépirodalmat kedvelőknek egyaránt.


	Ember az országút szélén A Trianon utáni talpraállás szenvedése és heroizmusa, és a II. Világháború utáni hontalanság regénye. A kötet az emigráns író búcsúja Erdélytől - egyben az anyaországi olvasókhoz történő újabb hazatérése is.


	Elvész a nyom Ahány ember - annyi sors. Ezerszeresen igaz e mondás a II. Világháborút átszenvedőkre. S mégis, miért éli túl az egyik a sorsdöntő vészhelyzetet, s később a háború kiszolgáltatott hányattatásait, a világválságot - s a másik miért nem? Isten szándékai mindig érthetők-e számunkra? Mit akar Isten az életünkkel? Ezt a nagy kérdést vizsgálja megdöbbentő igazságérzettel Wass Albert ebben a rendkívüli könyvben.


	Valaki tévedett A kötet főként Erdély II. világháborús eseményeinek krónikája és legvégsőbb humánum megszólaltatója. A szerző igazság- és szabadságszeretete és önelemző magyarság-vallása példamutató a ma embere, a ma olvasója számára is.


	Csaba A veszélyhelyzetben egymással összefogó székelység mítosza. A II. Világháború előtti erdélyi transzszilvanizmus reményei és realitásai egy nagyszerű regényben.


	Átoksori kísértetek Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse - nagyapjához megtérve - húsz évet tölt Erdélyben 1936-1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei… és megszállások, megaláztatás, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás… Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét.


	Magukrahagyottak A könyv beszédes címe jelzi, hogy szól a Kárpátok hágóin a hazájukat az orosz hadsereg ellen védő székelységről, a koreai háborúban szinte halálraítéltként küzdő fiatal amerikai önkéntesekről, az 1956-ban a nagyvilág által becsapott harcos magyar fiatalokról és minden eszményért küzdő, de elárult emberről, akinek példája nem halványodhat el tudatunkban.


	Magyar örökségünk Az emigrációban kis példányban és angol fordításban is kiadott Magyar örökségünk nagyesszé nemzeti sorsunk külföldiek számára is fontos történeti momentumait mutatja be. Könyvünk további fejezeteiben először találkozhatunk kötetekbe nem került, régi lapokban lappangó vagy az emigrációban írott Wass Albert novellákkal, levelekkel és maradandó politikai üzeneteivel, esszéivel, interjúival. A szerkesztők munkáját a nagy magyar írónak a világban szétszórtan élő hívei segítették gyűjtésükkel, tanácsaikkal.


	A titokzatos őzbak “Nimród fiainak legendáját juttatja eszembe ez az én csodálatos hajszám a titokzatos őzbak után. Mely néhány évre elpihent s ott a havason kitört belőlem újra.” - írta talán magyarázatként a könyv egyik fejezetében a szerző. Wass Albert fiatalkori remekművét az idősödő író maga az egyik legszebb alkotásaként tartotta számon. Későbbi nevezetes regényeinek előképét ismerhetjük meg ebben a könyvben: az ifjúkor ajzottságát, az erkölcsi és eszményi szép iránti letéríthetetlen vonzódását.


	A költő és a macska - Te és a világ A két egymást kiegészítő íráscsokor az emberi jóság és emberhez méltó életfilozófia lehetőségeit keresi a háborús magyar múltban éppúgy, mint az emigráció sokszor nekünk életidegen amerikai világában. Szépség és bölcsesség győzi le ezekben a művekben az emberiségre leselkedő szorongásokat. A kötet írásai először nyújtanak válogatást az emigrációban írt elbeszélésekből és először összegzi a nagyszerű író életbölcseleti tapasztalatait.


	A funtineli boszorkány I-III. Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli, végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.


	Az Antikrisztus és a pásztorok Wass Albert egyetlen falu orosz katonai megszállásának történetébe sűrítette az erdélyi nép találkozását a bolseviki diktatúrával.


	Összegyűjtött versek Az Összegyűjtött versek a klasszikus író regényeihez nélkülözhetetlen kiegészítésül szolgál, költeményei önmagukban is teljes esztétikumot adnak minden korosztálynak. Wass Albert Erdélyben és az emigrációban töltött éveinek hű jelzése és tükre a minden eddigi verseskötetnél teljesebb gyűjtemény.


	Rézkígyó - Hagyaték A Rézkígyó Mózes könyveinek hol tragikus, hol mitikus újragondolása - a szerző 1947-ben írt müncheni kézirata alapján. A Hagyaték magyar hitvilágunk ősi törvényeit aktualizálja a székelység történetének kiemelkedő eseményeiben. Ez az “archaikus” krónika korunknak és korunk ifjúságának címzett remekmű.


	Halálos köd - Holtember Partján Bűnügyi történet, korrajz és egyszerre történelmi oknyomozás is a klasszikus író e kései regénye. Halálos játék és műfaji megújulás. Attila kardját keressük a szereplőkkel és a szerzővel együtt Erdély havasaitól a Floridai lápvilág iszapos rejtekéig… A mű a szerző egyfajta válasza is a román Securitate őellene irányuló többszöri gyilkossági kísérleteire.


	Farkasverem A klasszikus szerző legendás első kötete mindmáig a legnagyszerűbb körkép a több évszázados elszigeteltségben élő erdélyi Mezőség életéről és egyben a trianoni nemzetcsonkulás után felnövekvő ifjúság lélektani pontossággal megrajzolt “szomorú” és hiteles ábrázolása.


	Válogatott magyar mondák és mesék A klasszikus író nagyszerű válogatásával egyszerre szólította meg a “két hazát élők” gyermekeit odakint az Újvilágban és itthon az Óhazában a történelem-felejtő generációk fiait-lányait. E szép kiállítású kettős könyv lélekmentő, nemzetmentő olvasmány: “Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a hunok s magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint.”


	Elvásik a veres csillag A romániai bolsevik uralom kialakításának első éveit ábrázolja ez a sok helyütt gyilkos öniróniával és szatírával megtűzdelt regény. A Tizenhárom almafában már megismert Tánczos Csuda Mózsi családjának élettörténete folytatódik. A történelmi kilátástalanság és a székely nép életerejének leleményessége küzd meg egymással.


	Vérben és viharban - Egyedül a világ ellen Wass Albert a Vérben és viharban című kisregényben Attila leszármazottainak erdélyi letelepedését, mint a székelység eredettörténetét írja meg. Az Egyedül a világ ellen árva gyermekhőse is mintha az életbenmaradás himnuszát folytatná tetteivel. A művek példázatként erősítik magyarságtudatunkat.


	Tavak és erdők könyve Csodálatos vállalkozást kezdett el Wass Albert a II. Világháború embert próbáló napjaiban: felejthetetlen mesék műfajában vallott haza- és természetszeretetéről a Tavak könyvében. A háború utáni kényszerű emigráció éveiben folytatja meséit, a honvágy fájdalmát is megszólaltató Erdők könyvében.


	Tizenhárom almafa Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után “a hegylakó népek ősi türelmével” várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak; “Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek”.


	Mire a fák megnőnek A Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.


	A kastély árnyékában Wass Albert a Mire a fák megnőnek történetét folytatja. Egyetlen család környezetében, egy mezőségi tanya verőfényében és a vele szomszédos kastély árnyékában rá tud tapintani a Kiegyezéstől a Békeidőig tartó korszak belső életére, mozgató eszméire és tévedéseire. Csak a líra szépsége tudja esztétikailag megszerettetni velük ezt a súlyos vádirattá komorodó epikát. "Bizony, öreg vagyok, és nem ebbe az országba való. Ahol vakok hajtják a szekereket, süketek lesik a hangokat és némák beszélnek csak igazságról. Magyarnak lenni ma annyi, mint süketnek, vaknak és némának lenni." - mondja az író eszméinek szóvivője, a fanatizmusért nyugdíjba kényszerült református tiszteletes.


	Józan magyar szemmel I-II. 1942. augusztusától 1987. márciusáig gyűjtötte össze Beyer László könyvtáros-irodalomkutató Wass Albert hol novellába, hol karcolatba, hol memorandumba váltó publicisztikájának rendíthetetlen sorát. Az Erdélyben még helyi lapokban, majd a többségében emigráns lapokban közölt írások mélységes hitellel tükrözik annak az embernek a hitét és gondolkodását, akit hol a magyar Don Quijoténak, hol a magyar emigráció lelkiismeretének, írófejedelmének tartottak kortársai, s ma már XX. századi irodalmunk mértékadó klasszikusának vallja egyre bővülő és hálás olvasótábora.

	Tavaszi szél és más színművek „Hallod a tavaszi szelet? Törvény, hogy zúgassa a fákat. Rügyeket bontson, vizeket árasszon, illatot kavarjon. Fákat is döntsön, korhadó fákat. Isten törvénye, egyetlen törvény. S ha ettől elszakad az ember, akkor elvéti az ösvényt s eltéved a világban…”. „Ha az én szememmel látná a körülöttünk élőket, az ország felett szaporodó bajokat, a fajtám lassú sorvadását, ha mindezt az én szememmel látná, ha igazán társam, igazán asszonyom lenne, akkor segítene tisztogatni, láttatni, akkor velem szárnyalna, mint a szél, amelyik vizeket áraszt, új életeket serkent …”. (Részletek a Tavaszi szélből.) Wass Albert családja és rokonsága sokat tett Erdély és Kolozsvár magyar színházi életéért. Az író maga is több drámai művet írt, s ezek közül a legkülönbet - amely az erdélyi nemzetrész trianoni fájdalmait s a politikai változások haláltáncát dolgozza fel - éppen 1944 karácsonyán készült műsorára tűzni a budapesti Nemzeti Színház. A nagyszerű posztumusz-mű végre a kezünkben van, s előadóira vár.


	Zsoltár és trombitaszó Örökösök "Állottunk mozdulatlanul a zsoltár szavaiba kapaszkodva, hosszú, nyomott esztendőkön át. Míg év évre szállt el a fejünk fölött. Szelíden és gyönge-védtelenül, de a szelíd védtelenség emberfeletti erejével álltunk a helyünkön, míg az idegen trombitaszó jött, belerikoltott zsoltárainkba és aztán elvonult megint. Mi pedig álltunk a zsoltár árnyéka alatt… és magyarok maradtunk.” „Ti vagytok Európa örökösei! Ti már annyi gyűlöletet tapasztaltatok a saját bőrötökön, ti már láttátok, hogy hova vezet ez az oktalanság, nektek tudnotok kell, hogy ha ez így megy tovább, úgy a végső összeomlás kell következzék, s az európai kultúra helyén csak romok és temetetlen hullák maradnak! Nektek kellene összefogni, különböző nemzetek fiataljainak, tisztázni végre a kérdéseket, a vitás szavak jelentőségét, eltakarítani az útból a féligazságokat! Össze kellene hozni egy csoportot, mely az ellentétek keresése helyett végre már kihámozza a jelszavak halmaza alól a közös alapokat: a közös kultúrát, a közös érdeket, a közös célokat, az igazi Európa alapjait!” .


	Wass Albert Kard és kasza I-II. A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat?" lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, Legeza Ilona könyvismertetése
	Wass Albert: Mese az erdőről Olvasni tanuló gyermekek számára ajánljuk Wass Albert Erdők könyve című képeskönyv sorozatát. Az öreg Csönd, a szellő és az angyal meséje a Látóembereknek szól, akik megőrizték gyermekkoruk szívbeli érzékenységét, s gyermekeiket Látógyermekké tudják nevelni.

	Wass Albert: Tókirály és Szille Wass Albert háborús időben írta meg szülőföldje tóvilágának meséit. Minden mondata akár a szépségért küzdő ember utolsó mondata is lehetne. Ezért ilyen feledhetetlen a legkisebb gyermekek és a felnőttek számára egyként káprázatos világ. A Kráter Kiadó sorozatban jelenteti meg a Tavak könyve és az Erdők könyve meséit, hogy a jövő olvasója szépséggel a szívében tegye meg első lépéseit a világban. Az illusztrációk természet és fantáziahű képei méltón jelenítik meg Wass Albert üzenetét.

	*Wass Albert az Igazlátó aforizmák, bölcsességek, gondolatok** (összeállította: Gáspár György és Szutor Ágnes) Hazaszeretet, nemzetszeretet, magyarságismeret, természetszeretet, vallás, hit, életfilozófia, erkölcsi értékek, békesség, viszály, ifjúság, szerelem, család és divat címszavak köré gyűlnek az író regényeiből megismerhető részletek, idézetek. S mi, olvasók, szinte észre sem vesszük, egy irodalmunkban korszakalkotó egyéniség semmihez sem hasonlítható vonzáskörébe szédülünk. A szépség és a tragikum sorskérdéseinek vonzáskörébe.

	Wass Albert élete: Töretlen hittel ember és magyar (összeállította: Turcsány Péter) A 90 éves író élete nagy része országos és nemzetközi nyilvánosság előtt zajlott. Elismerések, kitüntetések, dicsérő írások ellenére tragikus sors tükröződik a róla írt dokumentumok lapjain. Olvasók és kritikusok szeretete mégis napjainkig elkíséri őt.

	Wass Albert utóélete: Isten kenyere (összeállította: Turcsány Péter) (Sajtódokumentumok, fényképek, 1998. február – 2004. október) Wass Albert a sajtódokumentumok tükrében. Újsághírek, viták, torzító értelmezések és tisztázó célú helyreigazítások követik egymást egy nagy íróegyéniség utóéletének szinte provokatív tényeit megvilágítva. A 20. század sokak szerint legjelentősebb magyar írója életében és holta után is számos ellenzőre, ellenségre talált, de még több hűséges olvasóra, írótársra

	Wass Albert emlékezetére: A kő marad... (összeállította: Turcsány Péter) Az író életműsorozatát kiegészítő kötet a Történelem és életmű, Nyelv és életmű és Mű és értelmezés című fejezetekbe foglalja az írófejedelem életművét és írásait elemző tanulmányokat. Az összeállítás hatvannál több szerzőt sorakoztat fel. Dsida Jenő, Pilinszky János, Rónai László, Dunay Ákos, Pomogáts Béla és Adamikné Jászó Anna írásai mellett a fiatalabb kutatók, Bertha Zoltán, Szakács István Péter, Balázs Ildikó és Fráter Olivér is helyet kaptak a hiánypótló összeállításban.