FőoldalHivatalosÉletünkMúltunkSzabadidős helyszíneinkKapcsolatFelvételiElektronikus naplóÉtkezési digitnapló
Főoldal  Szabadidős helyszíneink  Serédi-nyaraló a Gerecsében

Serédi-nyaraló a Gerecsében

 

 Serédi-nyaraló


A Nyaraló építése, stílusa és rövid története


A Nyaraló 1935-ben készült. Tervezője Dr. Fábián Gáspár így ír erről Isten kőmivese c. önéletrajzi művében: „Nem tudnám művemet méltóbban befejezni, mint annak a munkámnak ismertetésével, melyet dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak készítettem egyik birtokán, az ősi Gerecsén, Süttő felett a rengeteg erdőkben. Ugyanis itt építettünk egy nyári lakot… Első kirándulásunkkor a Gerecse aljában egy márványbánya mélyén észrevettem, hogy rengeteg nagy hasáb kő van kitermelve, melyet mi nagyon jól értékesíthetünk új építkezésünknél… A gerecsei villa anyaga tehát már megvolt. Csak téglára volt még szükség. Azt is helyben égettük…

A lábazat mintegy 1 méter magasságban a hatalmas márványtömbökből készült, a földszinti fal réteges vörös márvány burkolatot kapott. Faragott oszlopokkal és pillérekkel tettük monumentálissá az épületet. Az emeleti falalzatnál az ablakok körül és az oromzat kiképzésénél használtuk fel a vörös márványt, a többi falfelület falazva, vakolva készült, így nagyszerű kontraszt alakult ki a vörös márvány és a fehér falmezők között. A főoromra a hercegprímási címer került, hatalmas vörös márványtömbből művészileg kifaragva…

Az épület tetején kilátó-szoba készült, honnan páratlan látkép kínálkozik az egész vidékre és megyére.

Külön élvezet volt a kastély berendezése. Mindent előkészített rajzokkal Őeminenciája. Együtt mentünk kiszemelni a bútorokat, szövethuzatokat, a cserépkályhákat, a sparherdtet, szóval mindent…” (Dr. Fábián Gáspár: Isten kőmivese, Bp. 1940, 49.-51.o.)

Amint végrendeletében Serédi írja a Nyaralót saját magánvagyonából építtette, és hosszan taglalja, hogy az örökséget – utóda bármilyen akadályoztatása esetén – „magyar katolikus diákotthonra”, „vagy a szegény magyar katolikus diákok támogatására„ óhajtja hagyni. (Bánk József Kánoni jog II. Bp. 1962, 879.-886. o.)

1944. június 20-án a Nyaralóban fogadta Horthy Miklós kormányzót a hercegprímás, hogy tájékoztassa a zsidókkal való hiteles bánásmódról, majd július 6-án sürgős meghallgatási kérelmére Antal Istvánt az „Apostolutódok” c. körlevél tartalma miatt. „Július 8-án érkezett a Gerecsére Sztójay, Imrédy, Kunder és Antal. Endrédi mellett ott volt Czapik Gyula egri érsek, Drahos János esztergomi érseki helynök és Apor Vilmos győri püspök. A tárgyalás témája a pásztorlevél templomi felolvasása és a Serédi által támasztott feltételek körül forgott. (Szenes Sándor: Befejezetlen múlt, Bp. 1986, 146.-159. o.)

A front alatt a Magyar Királyi Honvédség katonái innen védték a Duna vonalát. A bejárat előtt egy olajat szállító teherautó felrobbant, aminek fekete nyomai ma is látszanak a homlokzaton.

Az 1950-es államosítás után a bútorokat széthordták, a kararai márványoltárt Tardos határában egy árokba dobva találták meg, az erkély fölötti homlokzaton a hercegprímás címerét leverették. Az elnevezés Rákosi Mátyás Gyermeküdülő lett, és a pártelit gyermekei nyaraltak itt. Később a Fővárosi Tanács, majd a rendszerváltás után Önkormányzat vette használatba.

1968-ban egy irodaépülettel bővítették, majd 1985-ben egy acélszerkezetű konyha, gyermekebédlő és klubszoba került még a főépület közvetlen közelébe. (2001-ben mindkettőt lebontották a minősíthetetlen kivitelezés miatt.) Az épületeket csak nyáron használták. Több cserépkályhát a főépületből a melléképületben helyeztek el a hűvösebb napok miatt. A vizet a főépület padlására nyomták fel, ahonnan szabadeséssel jutott el a helységekbe. 1990. és 1999. között az Üdölőt a környezetvédelmi hivatal bezáratta, mert a szennyvizet a mészkőhegységbe mindenféle szűrés, tisztítás nélkül engedték be. Az épületet gondnokkal őriztették szigorú beléptetési szabályokkal.

1999. december 15-én kapta vissza újra a Római Katolikus Egyház. A működtetést az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium vállalta. A felújítások során a villany, vízvezeték a földbe került, amerikai szennyvíztisztító berendezés szűri a keletkezett szennyvizet. A főépület eredeti tervrajzok szerinti helyreállítása elkészült. A volt kiszolgáló személyzet épülete 30 fős szálláshellyé alakult át, amely többfunkciós közösségi teremmel bővült tovább. A Nyaraló területén gyermekek üdültetése, sport, szabadidős, környezetvédelmi és erdei iskolai táborok vannak.

 

Dr. Serédi Jusztinián életrajza


A XX. századi magyar egyháztörténelem egyik nagy főpapja, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, világhírű bencés tudós egyházjogász gondolkodását és magatartását mindvégig a jog világos kategóriája határozta meg. 1927-ben a Trianon traumájától szenvedő ország főpapja lett. Az üldözöttek és az egyházi intézmények védelmében őrlődött 1944-ben, amikor egy náci főtisztet telepítettek a palotájába. 1945-ben az abból fakadó szorongás ölte meg, hogy - meglehet - az ország formális függetlensége is megszűnik.

 

Serédi Jusztinián, (Deáki, 1884. ápr. 23. – Esztergom, 1945. márc. 29.): esztergomi érsek, bíboros, egyházjogász, az MTA tagja (ig. 1928 t. 1934) Egy népes család tizedik gyermekeként, Szapucsek György néven látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányait a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte. Mihály bátyját követve Serédire magyarosította nevét. 1901. augusztus 6-án Pannonhalmán öltötte magára a bencések ruháját, és rendi neve Jusztinián lett. Az érettségit követően elöljárói hittudományi továbbképzésre Rómába küldték. Az ifjú papnövendék latin, német és francia nyelvtudással felvértezve utazott az Örök Városba. Ahogy egyik rendtársa, a későbbi pannonhalmi főapát írta: "Vitte szülőföldjének forró szeretetét, vitte Deáki, Pozsony és Pannonhalma történelmi levegőjében elmélyült hazafias érzését, vitte kiművelt, hűséges lelkét."

A fiatalember érdeklődése idővel egyre inkább a kánonjog felé fordult, melyben nagy része volt Pierre Bastien bencés professzornak.

Serédit 1908. július 14-én szentelték pappá a pannonhalmi főapátság székesegyházában. Ősszel visszatért Rómába, ahol Sant’ Anselmo Egyetemen a kánonjog tanára és segítségére van Pietro Gasparri bíborosnak az Egyházi Törvénykönyv előkészítésében. X. Piusz pápa még 1904-ben elrendelte a kánonjog kodifikációját. E hosszú és fáradságos munka eredménye lett az 1917. május 27-én kihirdetett törvénykönyv, a Codex Iuris Canonici. A törvénymagyarázat mellett, mintegy segédeszközként Gasparri és Serédi kilenc kötetben kiadta mindazokat a forrásszövegeket is, melyekre a Codex kánonjai támaszkodtak.

1918-ban rövid ideig katonalelkész az esztergomi táborban. Az első világháború nehéz éveiben, hazájától távol sem feledkezett meg a különböző táborokban szenvedő magyar hadifoglyokról. Bár személyesen nem érintkezhetett velük, az olasz katonalelkészeket magyar nyelvre oktatta, hogy szót tudjanak érteni honfitársainkkal. Imakönyvet szerkesztett, melyet egyéb nevelő és szórakoztató könyvekkel együtt juttatott el a táborokba.

A háborút követően egyetemi tanár, a pápai levéltáros-képző iskolán a római kúria jogtörténetét tanította. Több kongregáció tevékeny tagja volt, a magyar bencés rend prokurátora, a vatikáni magyar követség kánonjogi tanácsosa, a magyar egyházi ügyek ágense. Gyakran tolmácsolta a Rómába zarándokló magyar, valamint a trianoni békediktátum következtében hazánktól elcsatolt részek látogatói előtt a pápa beszédeit. Egy alkalommal a pápai audienciát követően XI. Piusz mosolyogva jegyezte meg Serédinek: "Érdekes, hogy múltkor csehszlovák zarándokok jártak itt, és Ön magyarul tolmácsolta szavaimat. Nemrég jugoszlávok előtt tette ugyanezt. Most pedig Romániából jöttekhez szóltam, és újból magyarul adta vissza szavaimat. Hát arrafelé mindenki magyarul beszél?" - kérdezte a Szentatya, de választ természetesen nem várt, hiszen jól ismerte a Trianon következtében kialakult helyzetet.

1927. július 25-én Csernoch bíboros halálával megüresedett az esztergomi érseki szék. A magyar kormány először Szmrecsányi Lajos egri érseket, majd Glattfelder Gyula csanádi püspököt javasolta Csernoch utódjául. A Szentszék azonban Serédit tekintette az érseki szék várományosának. Kinevezésére 1927. november végén került sor, s majdnem egy hónap múlva, december 22-én a bíborosi kalapot is átvehette a pápától. Püspökké szentelését XI. Piusz személyesen végezte 1928. január 8-án. Főpásztorsága alatt rendezték meg Budapesten 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszust. Sokat tett azért, hogy bővüljön a Vatikáni Könyvtár magyar anyaga. Az ő érdeme a Pápai Magyar Intézet megindítása is.

A második világháború folyamán többször tiltakozott levélben és személyesen a zsidóságot ért atrocitások ellen. Sajnos a hazai történelmi egyházak közös fellépésére a hercegprímás ökumenizmussal szembeni elvi fenntartásai miatt nem került sor. A működése alatt felszentelt tizennégy új püspök közt olyan nevekkel találkozunk, mint Mindszenty József, Apor Vilmos vagy Grősz József.

Serédi Jusztinián 1945. március 29-én hunyt el Esztergomban.

M. A „Ne temere” decretum… (Pannonhalma, 1909); De relatione inter decretales Gregorii IX et codicem J. C. (Roma, 1934); Serédi Jusztinián öt beszéde (Bp., 1943). – Irod. Walter Gyula: S. J. (Esztergom, 1928); Angyal Pál: Emlékbeszéd S. J. fölött (Bp., 1947);

 

Érdeklődés, szállásfoglalás az alábbi email címen lehetséges: gerecsetabor@gmail.com

 

 

 

OK
Hírek
FRANKA VETÉLKEDŐ
A FRANKA KÁPOLNÁI ÉS EGY TABLÓJA
300 éves évforduló
Frankában végzett papok, szerzetesek figyelmébe
Gimnáziumunkról a Kossuth Rádióban
Szent Antal Esték
Kákonyi Asztrik Kortárs Galéria Kiállítása
0

Ismerd meg az iskolát!

0

Facebook

0

Érettségi találkozó

Felvételi tájékoztató

0
All rights reserved © 2013.