FőoldalHivatalosÉletünkMúltunkSZABADIDŐS HELYSZÍNEINKKapcsolat
OK
HU  EN  DE
Főoldal  Szabadidős helyszíneink  Serédi-nyaraló a Gerecsében  Dr. Serédi Jusztinián életrajza

Dr. Serédi Jusztinián életrajza

 

A XX. századi magyar egyháztörténelem egyik nagy főpapja, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, világhírű bencés tudós egyházjogász gondolkodását és magatartását mindvégig a jog világos kategóriája határozta meg. 1927-ben a Trianon traumájától szenvedő ország főpapja lett. Az üldözöttek és az egyházi intézmények védelmében őrlődött 1944-ben, amikor egy náci főtisztet telepítettek a palotájába. 1945-ben az abból fakadó szorongás ölte meg, hogy - meglehet - az ország formális függetlensége is megszűnik.

 

Serédi Jusztinián, (Deáki, 1884. ápr. 23. – Esztergom, 1945. márc. 29.): esztergomi érsek, bíboros, egyházjogász, az MTA tagja (ig. 1928 t. 1934) Egy népes család tizedik gyermekeként, Szapucsek György néven látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányait a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte. Mihály bátyját követve Serédire magyarosította nevét. 1901. augusztus 6-án Pannonhalmán öltötte magára a bencések ruháját, és rendi neve Jusztinián lett. Az érettségit követően elöljárói hittudományi továbbképzésre Rómába küldték. Az ifjú papnövendék latin, német és francia nyelvtudással felvértezve utazott az Örök Városba. Ahogy egyik rendtársa, a későbbi pannonhalmi főapát írta: "Vitte szülőföldjének forró szeretetét, vitte Deáki, Pozsony és Pannonhalma történelmi levegőjében elmélyült hazafias érzését, vitte kiművelt, hűséges lelkét."

A fiatalember érdeklődése idővel egyre inkább a kánonjog felé fordult, melyben nagy része volt Pierre Bastien bencés professzornak.

Serédit 1908. július 14-én szentelték pappá a pannonhalmi főapátság székesegyházában. Ősszel visszatért Rómába, ahol Sant’ Anselmo Egyetemen a kánonjog tanára és segítségére van Pietro Gasparri bíborosnak az Egyházi Törvénykönyv előkészítésében. X. Piusz pápa még 1904-ben elrendelte a kánonjog kodifikációját. E hosszú és fáradságos munka eredménye lett az 1917. május 27-én kihirdetett törvénykönyv, a Codex Iuris Canonici. A törvénymagyarázat mellett, mintegy segédeszközként Gasparri és Serédi kilenc kötetben kiadta mindazokat a forrásszövegeket is, melyekre a Codex kánonjai támaszkodtak.

1918-ban rövid ideig katonalelkész az esztergomi táborban. Az első világháború nehéz éveiben, hazájától távol sem feledkezett meg a különböző táborokban szenvedő magyar hadifoglyokról. Bár személyesen nem érintkezhetett velük, az olasz katonalelkészeket magyar nyelvre oktatta, hogy szót tudjanak érteni honfitársainkkal. Imakönyvet szerkesztett, melyet egyéb nevelő és szórakoztató könyvekkel együtt juttatott el a táborokba.

A háborút követően egyetemi tanár, a pápai levéltáros-képző iskolán a római kúria jogtörténetét tanította. Több kongregáció tevékeny tagja volt, a magyar bencés rend prokurátora, a vatikáni magyar követség kánonjogi tanácsosa, a magyar egyházi ügyek ágense. Gyakran tolmácsolta a Rómába zarándokló magyar, valamint a trianoni békediktátum következtében hazánktól elcsatolt részek látogatói előtt a pápa beszédeit. Egy alkalommal a pápai audienciát követően XI. Piusz mosolyogva jegyezte meg Serédinek: "Érdekes, hogy múltkor csehszlovák zarándokok jártak itt, és Ön magyarul tolmácsolta szavaimat. Nemrég jugoszlávok előtt tette ugyanezt. Most pedig Romániából jöttekhez szóltam, és újból magyarul adta vissza szavaimat. Hát arrafelé mindenki magyarul beszél?" - kérdezte a Szentatya, de választ természetesen nem várt, hiszen jól ismerte a Trianon következtében kialakult helyzetet.

1927. július 25-én Csernoch bíboros halálával megüresedett az esztergomi érseki szék. A magyar kormány először Szmrecsányi Lajos egri érseket, majd Glattfelder Gyula csanádi püspököt javasolta Csernoch utódjául. A Szentszék azonban Serédit tekintette az érseki szék várományosának. Kinevezésére 1927. november végén került sor, s majdnem egy hónap múlva, december 22-én a bíborosi kalapot is átvehette a pápától. Püspökké szentelését XI. Piusz személyesen végezte 1928. január 8-án. Főpásztorsága alatt rendezték meg Budapesten 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszust. Sokat tett azért, hogy bővüljön a Vatikáni Könyvtár magyar anyaga. Az ő érdeme a Pápai Magyar Intézet megindítása is.

A második világháború folyamán többször tiltakozott levélben és személyesen a zsidóságot ért atrocitások ellen. Sajnos a hazai történelmi egyházak közös fellépésére a hercegprímás ökumenizmussal szembeni elvi fenntartásai miatt nem került sor. A működése alatt felszentelt tizennégy új püspök közt olyan nevekkel találkozunk, mint Mindszenty József, Apor Vilmos vagy Grősz József.

Serédi Jusztinián 1945. március 29-én hunyt el Esztergomban.

M. A „Ne temere” decretum… (Pannonhalma, 1909); De relatione inter decretales Gregorii IX et codicem J. C. (Roma, 1934); Serédi Jusztinián öt beszéde (Bp., 1943). – Irod. Walter Gyula: S. J. (Esztergom, 1928); Angyal Pál: Emlékbeszéd S. J. fölött (Bp., 1947);

 

Hírek
Nagy Balázs geográfus látogatása
Nyíltnap
Franka – többletenergiát az oktatásra
Igénylőlap tanulói étkezéstámogatáshoz
0

Ismerd meg az iskolát!

0

Facebook

0

Érettségi találkozó

 

Felvételi tájékoztató

 

Nyitólap

Temesvári Pelbárt Ferences
Gimnázium és Kollégium
All rights reserved © 2013.
Gimnázium Aktivitás Retro
Nyitott kapuk Kapcsolat Impresszum