FőoldalHivatalosÉletünkMúltunkSzabadidős helyszíneinkKapcsolatFelvételiElektronikus naplóÉtkezési digitnapló
Főoldal  Múltunk  Tanulmányok az iskola múltjával kapcsolatban  Az esztergomi ferences gimnázium története az ...

Az esztergomi ferences gimnázium története az indulástól a második világháború végéig

Az esztergomi ferences gimnázium története az indulástól a második világháború végéig

 

Egy iskola életében 80 évet nem szokás túlságosan nagy időnek tekinteni Európában. Magyarországon is számos olyan tanintézmény van, amely ennél régebbi múlttal büszkélkedhet. Azonban, ha a 80 esztendőhöz hozzáfűzzük, hogy ez az iskola – kisebb megszakításokkal – túlélt egy világháborút és a kommunista elnyomás évtizedeit, sőt még a rendszerváltás után 21 évvel is létezik, akkor elmondhatjuk, hogy sok mindent megélt, látott és tapasztalt, a mai gyorsan változó korban is állandó, szép hagyományokkal rendelkezik. Ez a 80 év felér egy ember tapasztalatokban és megpróbáltatásokban bővelkedő életével.

Ebben a rövid tanulmányban az iskola történetét szeretnénk áttekinteni az alapítástól a második világháború végéig. Kiemelve a küzdelmeket, a nehézségeket, az örömöket és a sikereket is, amik az iskola történetének bő egy évtizedét kísérték. Bemutatva azt, ahogy a ferences szerzetesek a XX. század harmincas éveitől milyen összetett és kitartó munkával hoztak létre egy országos hírű gimnáziumot, milyen sokrétű és egymástól távolálló tevékenységeket végeztek egy cél eléréséért.

Miután a mariánus provincia vezetése eldöntötte, hogy gimnáziumot szeretne létrehozni, több helyszínt is fontolóra vett Esztergomon kívül. Az első lehetséges helyszín Zalaegerszeg volt. Itt az akkori apátplébános, Pehm József, a későbbi Mindszenty hercegprímás adott át a rendnek egy kolostort 1926-ban.

Ezt követően a zalaegerszegi gimnázium átvétele után érdeklődött a rend, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem ad át gimnáziumot, új helyet kezdtek el keresni.[1] A következő lehetséges helyszínként Mohács neve merült fel. Itt van az egykori esztergomi ferences szerzetes Tomori Pál mártírhalálának színhelye is. A provincia új felvirágzásának is kiindulópontja lehetett volna. Csakhogy itt a kapisztránus provinciával kellett volna megegyezni, így ez a helyszín sem volt megfelelő.[2]

Szóba került még Szentendre, Kaposvár és Salgótarján is. Ez utóbbit rossz levegője miatt utasították el.

Esztergom mellett szólt, hogy a ferences iskolának már hagyományai voltak ebben a városban. A középkor folyamán Ferences Hittudományi Főiskola működött itt. 1775-től a ferencesek vették át a megszüntetett jezsuita rend gimnáziumát. Ezt 1791-ig vezették, majd a későbbiekben is tanítottak benne.[3] A rendház kétemeletes nagy épületében is volt elegendő hely a felállítandó új intézménynek. Az internátus is jól működött 1927-től.

A harmadik érv a hagyomány és a rendelkezésre álló épület mellett Esztergom elhelyezkedése volt. Esztergom ugyanis egy csendes kisváros ekkoriban, annak minden előnyével, és mégis nyitott a természethez közeli életre, ami nagyon is megfelelt a ferences lelkiségnek. Tiszta a levegője, gyönyörű panorámával rendelkezik. Itt folyik a Duna, itt a Pilis és a Visegrádi-hegység, minden földrajzi, biológiai, kulturális és történelmi értékével. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy alig egy órányi autóútra fekszik Budapesttől, könnyen elérhető az ország fővárosából.

Az engedélyezés nehézségei után[4] 1931. június 30-án fogtak hozzá az épület kivitelezéséhez[5], amely rendületlenül folyt egész nyáron a július 13-án kezdődő háromnapos bankzárlat ellenére is. A bankzárlat így leírva nem tűnik túl riasztónak, de ha jobban belegondolunk, akkor világossá válik, hogy ez az év a gazdasági világválság legnehezebb magyarországi éve volt. 1931. szeptember 6-án megtartották a Veni Sancte szentmisét.

Az új intézmény neve az esztergomi Szent Ferenc-rendi Szent Antal Gimnázium és Kollégium lett.[6] A korban szokatlan volt ez a névválasztás, mivel általában magyar emberről nevezték el az új intézeteket. Ellenben ebben az évben ünnepelte a rend Páduai Szent Antal centenáriumát. P. Huszár Jeromos az iskola történetét feldolgozó művében még egy indokot említ[7]: ebben az esztendőben egy, a szent életéről szóló film járta be az országot, és tette még népszerűbbé ezt az amúgy is tisztelt és közkedvelt ferences szerzetest.

1931. szeptember 6-án tehát megindult a tanítás az új gimnáziumban, 52 tanulóval és az országban egyedüliként csak bentlakó diákokkal. Az osztályfőnök Burka Kelemen atya lett.

Októberben a tankerületi főigazgató tett látogatást az iskolában. A Historia Domus beszámolója szerint nagyon jóindulatú volt, és mindennel meg volt elégedve.[8] Ezt a képet némileg árnyalja az, hogy az iskola minden évben csak egy évre kapta meg a nyilvánosság jogát, azaz gyakorlatilag a működési engedélyt.[9] A problémát az jelentette, hogy a szinte állandó építkezések mellett is hiányzott a rendes tornaterem, rajzterem és a természettudományi előadóterem. A tornaórákat részint a rendház tornaszerekkel ellátott udvarán, részint a rendház tágas folyosóin tartották kezdetben.[10]

1937-ben levél érkezett a minisztertől, amely megadta a bizonyítványok kiállításának jogát a tanévre, de két esztendőn belül kérte a hiányok pótlását.[11]

Mindezek után még 1939-ben is kiemeli a Katolikus Középiskolák Főigazgatóságának elnöke a hercegprímásnak írott, a katolikus középiskolák helyzetéről szóló beszámolójában, hogy az esztergomi ferences gimnáziumban a rajz-, a torna- és a természetrajzterem kérdése rendezetlen.[12] A második világháború kitörése után új problémaként jelent meg a megfelelő szakképzettségű tanárok hiánya. Bár a rendtartomány mindent megtett azért, hogy elegendő számú tanári végzettségű szerzetes legyen Esztergomban, az iskola bővülése és a megfelelő végzettségű világi tanárok hiánya miatt létszámproblémák adódtak. A minisztérium 1941-42-ben a bizonyítvány kiállítás jogának megadását engedélyező levélben elutasította ennek a jognak a véglegesítését a megfelelő személyi és felszerelési feltételek hiányában.[13] A következő tanévben a személyi hiányosságokat úgy próbálták pótolni, hogy gyakorló tanárokat kértek.[14] A probléma megoldására csak a világháború befejeződése után került sor. 1946-ban kapta meg a gimnázium véglegesen a bizonyítvány kiállításának jogát.[15]

A gondok leküzdése érdekében a rend − bár szűkös anyagi forrásokkal rendelkezett − folyamatosan építkezett. Az 1931 nyarán megkezdett bővítés 1932 októberében fejeződött be.[16] Az építmény elkészültét az sem hátráltatta, hogy 1931 októberében földrengés rázta meg a várost. Az újonnan épült falak állták a próbát. A rendház épülete így háromszintes lett. 1934-re készült el egy 20 méter hosszú ideiglenes tornaterem.[17] 1935-re elkészült egy teljesen új, négy emeletes épületszárny, az alagsorban szuterénnel − amit közösségi teremnek használtak, és ahol mozielőadásokat is tartottak −, nagyebédlővel, az első emeleten osztálytermekkel, a másodikon betegszobával − külön fogorvosi felszereléssel −, a harmadik és a negyedik emeleten pedig hálókkal.[18] 1940-re négy emeletessé bővült a rendház udvari szárnya. 1943-ban végre elkészült az új tornaterem és mellette a szolgálati lakásoknak helyet adó épületrész.[19] 1938-ban születtek tervek a Kossuth Lajos utcai impozáns új épületrészről is, de ezt már nem tudták megvalósítani.

A nehézségekből a fiúk szerencsére keveset érzékeltek. Habár sokáig nem volt az iskolának megfelelő tornaterme, 1931-től kezdve rendelkezett a Prímás-szigeten egy folyamatosan bővülő sportteleppel. Richárd atya és Arisztid atya ettől fogva kezdenek kisebb-nagyobb földterületeket vásárolni, illetve cserélni.[20] Végül kilencholdnyi területen alakítanak ki az évek folyamán egy nagy futballpályát, négy kisebb pályát és két teniszpályát. A pályák környékét parkosították. Több száz gyümölcsfát, díszfát és cserjét ültettek. Később, a világháború alatt többször tartottak itt órákat. A Nagy-Duna felől 130 méter hosszú kőfalat húztak fel, amely a kisebb áradásoktól is megvédte a területet. 1939-re elkészült egy lelátó is.[21] A sportpályával szemben újabb területet vettek, ahol csónakházat alakítottak ki. Már induláskor több csónakból álló flottillája volt az iskolának.[22] A csónakház mellett volt egy külön cserkészház is, és a P. Deák Florid ferences atya adományaként Esztergomba került hadimúzeum is itt kapott helyet.[23]

A szigeti sportpálya mellett a városi fürdőt is használhatták a diákok. És mint arról az 1933-34-es évkönyv büszkén beszámol: az összes növendék tudott úszni.[24]

Az évkönyvekben az is olvasható, hogy a diákok leginkább a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát és a métajátékot kedvelték. Külön tárgyként tanulhatták a tőrvívást, a kardvívást és a céllövészetet.[25] Télen korcsolyázni jártak, síelni és szánkózni pedig a város határában magasodó Strázsa-hegyen lehetett.

Az évkönyvek beszámolnak a kirándulásokról is. Általában Esztergom történelmi és földrajzi kincsekben gazdag környékét látogatták. Az 1938-as megnyitása után megtekintették az újonnan feltárt királyi palotát is.[26] Mivel az intézet saját busszal rendelkezett, nemcsak a környék megismerésére nyílt lehetőség, hanem más városokba is eljutottak. Évente többször jártak Budapesten, ahol a legtöbb esetben színházi előadásokat tekintettek meg. Tanulóéveik alatt a diákok Budapest mellett az ország összes jelentős városába kirándultak.[27] Az első és a második bécsi döntés után rendszeressé váltak a felvidéki és az erdélyi osztálykirándulások is. Ezekről az utazásokról kedves diákbeszámolók olvashatók az évkönyvekben.[28]

A számos kirándulás és sportfoglalkozás szükségességét Jeromos atya a korábban már többször idézett munkájában így indokolta: „A délelőtti 5 óra ülés a tanteremben megköveteli ebéd után a séta, kirándulás, vízi sport és egyéb sport beiktatását.”[29]

Jóllehet az iskola diáksága kizárólag bentlakó gyerekekből állt, a tanulók részt vettek a város szépítésében is. Az 1926-os városfejlesztési tervnek megfelelően az Esztergomi Sétahelyépítő Egyesület nagy gondot fordított a parkosításra, a közterületek köztéri szobrokkal való díszítésére.[30] Ebbe a városszépítési munkába kapcsolódtak be a ferences diákok. Egy kijelölt körzetet gondoztak és tartottak tisztán.[31]

A ferences atyák kezdettől fogva fontosnak tartották a fiúk zenei nevelését. A hangszerek száma az évek előrehaladtával egyre növekedett. 1938-ra már 10 zongora állt a diákok rendelkezésére.[32] Az évkönyvek évről évre beszámolnak az új hangszerek, kották, kottaállványok beszerzéséről. Iskolai zenekar is alakult, sőt az 1937-39-es évkönyv tanúsága szerint, egy jazz zenekar is működött az iskolában, amely a cserkészcsapat február 6-i, az igazgatót köszöntő ünnepélyén fel is lépett.[33]

Az ünnepélyek fontos szerepet játszottak az iskola életében. A ferences atyák szándéka szerint: „Ezen ünnepélyek rendezésével növendékeink biztos és könnyű fellépését, előadó készségét, általában a nyilvános szereplés kellékeinek elsajátítását célozzuk, mert jól tudjuk, hogy legnagyobb részük nem szerzetesi, hanem világi pályán fog az életben elhelyezkedni, ahol a jó modor és biztos fellépés nélkül boldogulni csak nagyon nehezen lehet.”[34]

Ezeket az ünnepélyeket a legtöbb esetben a látogatási vasárnapokon tartották, amikor is a diákok a szülőknek mutathatták be zenei és színjátszó tudásukat. Az 1935-36-os tanévvel indult a színielőadások sora. Különösen is nevezetes volt ebben az időszakban az 1939. március 26-án megrendezett „Apák napja” ünnepség. Ekkor mutatták be a József Egyiptomban című bibliai drámát három felvonásban. Az évkönyv beszámolója szerint még a fővárosi lapok is megemlékeztek róla, és a szereplőkről, valamint a rendezőről, Tóth Móric atyáról is közöltek képet.[35]

Nyaranként az iskola már a kezdetektől vállalt gyermeküdültetést. A nyári programajánlóból kiderül, hogy Esztergom kiváló természeti adottságai miatt és az érintett szülők kérésére döntöttek a gyerektábor létrehozásáról. 8-12 éves fiúkat vártak, akik részben vagy egészben a kollégiumban töltötték a nyári vakációt. Itt az üdülés és a fürdőzés mellett nevelésben és oktatásban is részesültek. Az első alkalommal 30 gyerek nyaralt így Esztergomban.[36] A gyerekek nyaraltatását egészen 1940-ig minden évben meghirdették.

Diákok 1931-től felmenő rendszerben folyamatosan töltötték be az évfolyamokat. Az iskola egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Olyannyira, hogy az 1935-36-os tanévre az első osztályba 76 tanuló jelentkezett, úgyhogy felmerült a párhuzamos osztály indításának igénye is.[37]

Az első érettségire 1939-ben került sor. Az induló 52 fős osztályból nyolc év után tizenkilencen jelentkeztek érettségire. Az 1928-39-es évkönyv szerint „kitüntetéssel érett” 2 fő, „jól érett” 4 fő, „érett” 11 fő. Javítóvizsgát a következő szeptemberben 3 tanulónak kellett tennie.[38] Az érettségi vizsgát tett tanulók közül egy diplomáciai, három gépészmérnöki, kettő vegyészmérnöki, egy elektromérnöki, egy textilmérnöki, egy orvosi, három katonatiszti, egy csendőrtiszti, egy gazdász és kettő kereskedői pályára készült.[39]

Az iskola így kiteljesedve − noha az építkezések szakadatlanul folytak tovább − érkezett el a világháborús évekhez. A háború alatt minden nehézség ellenére is folyamatos volt a tanítás és a kollégiumi élet. Nagy segítséget jelentett, hogy az iskola önálló sertéshizlaldával rendelkezett 1934-től a Kis-Duna partján.[40] Nem messze innen konyhakertet is létrehoztak.[41] 1940-ben a rendház az Esztergomhoz tartozó Bocskorosi-dűlőben vásárolt kétholdnyi szőlőt.[42]

1943-tól azonban egyre súlyosbodtak a nehézségek. A téli iskolai szünet a hideg és a szénhiány miatt január végéig tartott.[43] 1944-ben az állandó légiriadók akadályozták a folyamatos munkát. Sokszor a légópincében tartották meg a tanítási órákat. Ekkorra már megváltozott a viszony a szomszédos bencés gimnáziummal is. A kezdeti ellenérzéseket baráti együttműködés váltotta fel. A Historia Domus beszámolója szerint még 1932 őszén is azzal rémisztgették a bencés gimnáziumba járó, de a ferences kollégiumban lakó gyermekek szüleit, hogy a fiuk meg fog bukni.[44] 1944-re a világ gyökeres megváltozásával együtt változott az iskolák hozzáállása is. Miután a bencés gimnázium épületében kórházat rendeztek be, a ferencesektől kértek termeket tanításra, amihez a ferences atyák készséggel hozzá is járultak.[45]

De nem sokáig folyhatott tovább az oktatás. Október 12-én haza kellett küldeni a diákokat, és még ebben a hónapban ide helyezték a beregszászi katonai üdülőt, a szegedi helyőrségi kórházat és a nagyváradi csapatkórházat. Több mint 200 beteget ápoltak itt ekkor.[46] A beteggondozásban a ferences testvérek is részt vettek. Karácsony „másnapjának forduló éjjel” telitalálat érte a tornaterem épületét. Az első orosz járőr karácsony másnapján érkezett az épületbe, majd Gerencsér Sándor atya zsebórájával távozott is.[47]

Január 6-án a németek visszavették Esztergomot. A közbeeső időben orosz katonákat is ápoltak a hadikórházban, amely végül február 7-én költözött el. A front átvonulása idején menekülteket fogadtak a rendházban. Még egy gyermek is született a kolostor falai között, de sajnos nem maradt életben.[48]

1945. március 21-én foglalták el végleg a várost az oroszok. A tanítás április derekán indulhatott meg újra, de mindössze 140 gyerekkel.[49] Ekkor a tanárhiánnyal küszködő bencés gimnáziumot is kisegítették a rendház szerzetesei.[50]

1945 júliusától új igazgatót kapott a gimnázium. A provinciálissá választott Burka Kelemen Szalóczi Pelbártot nevezte ki az intézmény élére.[51]

Az iskola a második világháború befejeztével első nagy korszakának végére érkezett. Weiss Richárd atya Pápára került. Az 1947-48-as tanév évkönyve számol be haláláról, amelyben Horváth Eusták atya méltatja működését.[52]

Egy iskola elindítása békeidőben sem kis feladat, a huszadik század elején pedig kimondottan embert próbáló, már-már lehetetlennek tűnő teljesítmény volt. Mégis voltak olyanok, akik a lehetetlenség megítélését Istenre bízták, ők maguk pedig megtették újra és újra azt a soron következő lépést, ami szükséges volt álmaik megvalósításához.

Hála Istennek értük!

 

Marek Viktor

 

Források:

 

Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Az esztergomi Ferences Gimnázium levelezése, 1931-1948 (Levelezés)

Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Az esztergomi ferences rendház Historia Domusa (Historia Domus)

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom Szabad Királyi Megyei Város 1931. április 23-i közgyűlésének 74/1931 számú határozata

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Nevelőintézetének Értesítője az 1932-33. iskolai évről. Esztergom 1933. Közzéteszi: Weiss J. Rikárd (Évkönyv 32-33)

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Nevelőintézetének Értesítője az 1933-34. iskolai évről. Esztergom 1934. Közzéteszi: Weiss J. Rikárd (Évkönyv 33-34)

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Nevelőintézetének Értesítője az 1935-36. iskolai évről. Esztergom 1936. Közzéteszi: Weiss J. Rikárd (Évkönyv 35-36)

A szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Nevelőintézetének Értesítője az 1937-38. iskolai évről. Esztergom 1938. Közzéteszi: Weiss J. Rikárd (Évkönyv 37-38)

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Nevelőintézetének Évkönyve az 1938-39. iskolai évről. Esztergom 1939. Közzéteszi: Weiss J. Rikárd (Évkönyv 38-39)

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Nevelőintézetének Évkönyve az 1940-41. iskolai évről. Esztergom 1941. Közzéteszi: Weiss J. Rikárd (Évkönyv 40-41)

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának Évkönyve és a vele kapcsolatos nevelőintézetnek tájékoztatója az 1942-43 iskolai évről. Esztergom 1942. Közzéteszik: Weiss J. Rikárd és Szalóczi Pelbárt (Évkönyv 42-39)

A Szűz Máriáról Nevezett Szent Ferenc-Rend Esztergomi Szent Antal Gimnáziumának és Dolgozók Gimnáziumának Évkönyve az 1944-45., 1945-46., és 1946-47. iskolai évről. Esztergom 1947. Szerkesztette: Szalóczi Pelbárt (Évkönyv 45-47)

Az Esztergomi Ferences Szent Antal Katolikus Általános Iskola Évkönyve az 1946-47. iskolai évről, Szerkesztette: Pócza Szalvátor (Évkönyv 46-47)

Az Esztergomi Ferences Szent Antal Katolikus Általános Iskola Évkönyve az 1947-48. iskolai évről, Szerkesztette: Pócza Szalvátor (Évkönyv 47-48)

Reálgimnáziumot és internátust akarnak építeni a szentferencrendiek. Esztergom és Vidéke, 1931., Ötvenkettedik évf. 18. sz. 1. old.

Egymillió pengő költséggel építkezést kezdenek a szentferencrendiek. Esztergom és Vidéke, 1931., Ötvenkettedik évf. 19. sz. 2. old.

 

Felhasznált irodalom:

 

Bozsóky Gerő (2001): A Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány története. In: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium jubileumi évkönyve, 2001.

Hegedűs András (2001): Kezdés és újrakezdés. In: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium jubileumi évkönyve, 2001.

Huszár Jeromos (én): Az esztergomi ferences gimnázium története. (kézirat)

Dr. Magyar György (2001): Sporttörténet, Szent Antal Gimnázium. In: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium jubileumi évkönyve, 2001.

Marek Viktor: Szerzetesek a közoktatásban, Az esztergomi ferences gimnázium története a kezdetektől a második világháború végéig. KPSZTI pályázat, megjelenés alatt.

Szent István városa, Esztergom története, Esztergom, 2008.



[1] Huszár J. 10. old.

[2] uo.

[3] uo.

[4] ld. Hegedűs (2001), ill. Marek

[5] Historia Domus 192. old.

[6] Levelezés: 3/1931-32.

[7] Huszár J. 13. old.

[8] Historia Domus 197. old.

[9] Levelezés. 54/1931-32 és 119/32- 33. majd 7/33-34.

[10] Dr. Magyar György (2001) 116. old.

[11] Levelezés 309/36-37.

[12] Levelezés 71/39-40.

[13] Levelezés 238/1941-42.

[14] Levelezés 106/1942-43.

[15] Évkönyv 1944-47/140. old.

[16] Historia Domus 203. old.

[17] Évkönyv 33-34./13. old.

[18] Historia Domus 219. old.

[19] Huszár J. 16. old.

[20] ld. Évkönyv 38-39./ 91-94. old.

[21] Huszár J. 15. old.

[22] Huszár J. 16. old.

[23] Historia Domus. 220. old. ill. Huszár J. 15. old.

[24] Évkönyv 33-34./ 13. old.

[25] ld. részletesebben Dr. Magyar György (2001) 116. old.

[26] Évkönyv 37-38.

[27] ld. az évkönyvek vonatkozó részei.

[28] ld. például: évkönyv 1940-41./ 52-65. old.

[29] Huszár J. 19. old.

[30] Szent István városa 100. old.

[31] Levelezés: 45/1937-38.

[32] Huszár J. 16. old.

[33] Évkönyv 38-39./ 25. old.

[34] Évkönyv 35-36./ 29. old.

[35] Évkönyv 38-39./ 28-29. old.

[36] Historia Domus 201. old.

[37] Levelezés: 187/ 1934-35.

[38] Évkönyv 38-39./ 75. old.

[39] uo.

[40] Historia Domus. 215. old.

[41] Huszár J. 15. old.

[42] Historia Domus 2. old.

[43] Historia Domus 9. old.

[44] Historia Domus 202. old.

[45] Historia Domus 305. old.

[46] Historia Domus.309 old.

[47] Historia Domus 309. old.

[48] Historia Domus 311. old.

[49] Historia Domus 317. old.

[50] Huszár J. 17. old.

[51] Levelezés 217/1944-45.

[52] Évkönyv 47-48./4-5. old.

OK
Hírek
Kárpát-medence feketén-fehéren
Miért tanulj a mi sulinkban?
Hivatások bölcsői – bemutatkoznak a ferences iskolák
Kaiser Ottó Kárpát-medence feketén-fehéren című kiállítás megnyitója
Jelentkezés a Nyílt Napokra
FERENCES DIÁKSZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ
Ferences Ösztöndíj Alapítvány
0

Ismerd meg az iskolát!

0

Facebook

0

Érettségi találkozó

Felvételi tájékoztató

0
All rights reserved © 2013.