FőoldalHivatalosÉletünkMúltunkSzabadidős helyszíneinkKapcsolatFelvételiElektronikus naplóÉtkezési digitnapló
Főoldal  Életünk  Milán atya szombat esti elmélkedései  2016.05.20.

2016.05.20.

Az irgalmasság szentévét hirdette meg a pápa. Mindenkinek eszébe jutnak kamaszos kérdések, a felnőtt embernek is. Mitől más ez az év, mint a többi? Megoldja-e a világban tapasztalható kegyetlenség, háborúk problémáját az irgalmasság éve? Jó esetben nem állunk meg ezeknél a dacos kérdéseknél, hanem tovább gondolkozunk. Mi az az irgalmasság, mit kezd a pápa kezdeményezésével egy keresztény ember, család, vagy egy katolikus iskola?

Az irgalmas szamaritánus példabeszéde és az utolsó ítélet elbeszélése (Mt. 25) – „éhes voltam és ennem adtatok…” – ismeretében nem kétséges, hogy az irgalmasság az evangélium egyik kulcsfogalma, Szent Ferenc szerint Isten legalapvetőbb jellemzője. Irgalom, kegyelem sokszor azzal kapcsolatban jut eszünkbe, hogy valakinek megkegyelmeznek, a kirótt büntetést nem kell elszenvednie. Az evangélium gyönyörű kifejezést használ: „megesett a szíve” – Jézusnak a fáradt és elcsigázott embereken. Az irgalmasság éppen ezért nem lenézés, nem az erősebb kegyessége a kiszolgáltatott irányában, hanem a nálam idősebb, erősebb irányában is lehetek irgalmas, ha éppen olyan állapotban találom, hogy megesik rajta a szívem.

Miért használunk ilyen bonyolult szót, nem egyszerűbb az, hogy jóság? Azért használjuk, mert mást jelent. Egy barátom egyszer egy szöcskét vizsgált nagy érdeklődéssel. Nem sokkal később azt látom, hogy körkörös mozdulatot tesz a lábával. Kérdezem, mit történt a szöcskével? „Kiszakadt a lába a vizsgálat során, nem akartam, hogy szenvedjen.” Ez a jóság. Ha megesik valakin a szívem, akkor segítek, ahogy tudok, vagy együtt szenvedek vele, de semmiképpen sem akarom a pusztulását. Isten nem pusztán jó hozzánk, hanem irgalmas!

Szent Ferenc lelkületének alapélménye az irgalmasság. „Irgalmasságot cselekedtem a leprásokkal. És ami azelőtt keserű volt, édessé vált.” Akkor cselekedett, amikor ez még keserű volt a számára. Később vált édessé. Nem arra várt, hogy mikor lesz édes, hogy akkor majd cselekszik. Életét ezek után végigkíséri Isten irgalmasságának egyre mélyebb megtapasztalása.

Hogyan tapasztaljuk meg Isten irgalmasságát? Első lépésként hallunk vagy olvasunk róla. Elmélkedünk az irgalmas szamaritánus példabeszédéről, vagy a bűnbocsánatról. Utána cselekszünk. A szerzett tapasztalatok birtokában szemléljük életünk külső és belső történéseit. Ezek után már mélyebben gondolkodunk és elmélkedünk. Utána kezdjük elölről. Ez egy út, melynek során fokozatosan elmélyül bennünk Isten irgalmasságának megtapasztalása. A bűnbocsánat, az imádság, az irgalmasság és további lelki kincsek, evangéliumi értékek ilyen módon szerezhetők meg.

Fontos-e az, hogy erről gondolkodjunk, vagy gyakorlatot szerezzünk az irgalmasságban? Nagyon elgondolkodtató a számomra az öt talentum, vagy a tíz mína példabeszéde az evangéliumban. Vannak szolgák, akik urukat nagyvonalúnak gondolják, aki megbízik bennük. Ennek megfelelően cselekszenek, majd azt tapasztalják, hogy uruk valóban nagyra becsüli őket. Van olyan szolga, aki urát szigorúnak és kicsinyesnek tartja. Cselekvését is ez határozza meg. Keserűen csalódik, amikor ezért nem jutalmat, hanem elmarasztalást kap. „Úgy élj, ahogy gondolkozol, mert előbb-utóbb úgy fogsz gondolkozni, ahogyan élsz.” Döntő jelentőségű, hogy milyen istenképet építesz föl vagy ápolsz magadban. Ha benned az irgalmas Isten képe él, Őt követed a cselekvésben, akkor te is Isten irgalmasságában fürödve élheted az életedet. Ha Isten számodra közömbös, távoli vagy kegyetlen, akkor nehogy majd azt tapasztald, hogy a világ és az emberek is idegenek és kegyetlenek.

Nagyon fontos részlete az evangéliumnak a házasságtörő asszony esete (Jn 8). Csak annyit emelek ki belőle, hogy Jézus azt mondja: „az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van… Azok egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken.” Az idős kor ajándéka, hogy jó esetben kicsit irgalmasabbak tudunk lenni. Fordítsuk meg ezt az állítást! A fiatalok, a gyermekek sokszor kegyetlenek tudnak lenni! Melyikünknek ne lenne erről tapasztalata? Az ember sok bűnt elkövet, de ami hosszú távon fájó lelkiismeretfurdalást tud okozni, az éppen a saját kegyetlenségünk tapasztalata. (Talán ezért is jelent feldolgozhatatlan belső terhet egy abortusz.) Sok cégnél fiatalok a vezetők. Frissebb a tudásuk, nagyobb a tapasztalatuk? Vegyes a kép! Viszont kegyetlenek tudnak lenni. Teketóriázás nélkül képesek kirúgni azt, aki már nem a legjobban húz. Pedig az élethez hozzátartozik az is, hogy nem vagyok mindig csúcsformában…

Fiatal vagy, nagyon is neked szól az irgalmasság évének felhívása, hogy kerüld a kegyetlenséget, és cselekedj az irgalmasság szerint. Jó ötleteket adhat az irgalmasság 7 testi és 7 lelki cselekedete. 1. Az éhezőknek ételt adni. 2. A szomjazóknak italt adni. – Hogyan bánok az étellel? 3. A ruhátlanokat felruházni. – Néha nem fordítva történik (magazinok, internet)? 4. Az utasoknak szállást adni. – Néha egyszerűen megszólíthatónak lenni, ahelyett, hogy ijesztő külsővel és fülhallgatóval távol tartanék másokat magamtól. 5. Fogságban lévőkön segíteni. - Nemcsak börtönök vannak, sok más rabság is létezik (szenvedélyek, rossz kapcsolatok). 6. Betegeket látogatni. – Vannak ilyenek a családban? 7. A halottakat eltemetni. – Nemcsak eltemetni kell, el is kell kísérni őket az oda vezető úton.

Az irgalmasság lelki cselekedetei: 1. A bűnösöket meginteni. – Merek szólni valamiért, ami nem helyes? 2. A tudatlanokat tanítani. – Segítek másoknak a tanulásban? 3. A kételkedőknek jó tanácsot adni. – Vannak kételkedők; felvállalok értékeket, amikről tanúságot teszek? 4. A szomorúakat vigasztalni. – Vannak tartósan szomorúak, kedélybetegek, depressziósok is. 5. A bántalmakat békével tűrni. – Tanári igazságtalanságok, mások piszkálódása, beszólogatása?? 6. Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani. – Tudok pontot tenni sérelmek, konfliktusok végére? 7. Az élőkért és holtakért imádkozni. – Szoktam ilyet tenni?

Végezetül Pilinszky János gondolatát szeretném felidézni. Sokszor úgy gondolkodunk, hogy az életben problémák vannak és megoldások. És én vagyok a hülye, ha nem tudom megoldani a gondjaimat önmagammal, a tanáraimmal vagy a rokonaimmal. Pedig sok esetben az élet problémáit nem lehet megoldani, csak elviselni. Jól vagy rosszul – ami nem mindegy. Az életben tragédiák vannak és irgalomra van szükség.

 

 

 

OK
Hírek
300 éves évforduló - cikk
FRANKA VETÉLKEDŐ
A FRANKA KÁPOLNÁI ÉS EGY TABLÓJA
300 éves évforduló
Frankában végzett papok, szerzetesek figyelmébe
Gimnáziumunkról a Kossuth Rádióban
Szent Antal Esték
0

Ismerd meg az iskolát!

0

Facebook

0

Érettségi találkozó

Felvételi tájékoztató

0
All rights reserved © 2013.