FőoldalHivatalosÉletünkMúltunkSzabadidős helyszíneinkKapcsolatFelvételiElektronikus naplóÉtkezési digitnapló
Főoldal  Életünk  Milán atya szombat esti elmélkedései  2016.02.13.

2016.02.13.

Elkezdődött a nagyböjt, pár percben nincs mód a böjt, az önmegtagadás teljes körű értelmezésére, ezért csak arra szorítkoznék, hogy konkrétan néhány dologról szót ejtsek, ami egy mai diák életvitelében felülvizsgálatra szorulna.

Lehet, hogy valaki a hálóban majd kinevet engem, de arra bíztatom, hogy ne csak nevessen, hanem legyen benne bátorság, jöjjön el, beszéljünk a dolgokról, érveljen a véleménye mellett szemtől szembe.

Dohányzás, alkohol, kábítószer: Lehet nélkülük teljes életet élni, sok milliárd embernek sikerült már. A dohányzás kiszorulóban van, 50 évvel ezelőtt sokkal elterjedtebb volt. Akkor még a kisfiúból nagyfiú lett, aki rágyújtott, ma legfeljebb önmagát gondolja nagynak, aki bagózik. Legalább annyira felnőtt állásfoglalás, ha azt mondod: „nem dohányzom”. Nem azért, mert tilos, hanem mert így döntöttem...

A tüdőrák kockázata háromszoros a dohányosok körében. Ez csak statisztikai adat, egy diák nem tud vele mit kezdeni, mert egyikőtök sem tudja magát elképzelni 50 évesen. Azt sem tudjátok még elképzelni, hogy az ilyen öreg ember számára milyen az élet íze. Mindenki szeretne fiatalabb lenni (a fiatal meg idősebb), de az idős ember is kapaszkodik az életébe, mert az az egy van neki. Mindenki úgy érzi gimnazista korában, hogy ha ő 50 éves lesz, az már egy másik ember lesz. Nem, te leszel az. A tüdőrák neked fog fájni. Nagyon. Nem abba halnak bele közvetlenül, hogy már akkorára nő a daganat, hogy megöli őket, hanem a fájdalmukat már csak a morfium túladagolása enyhíti… A másik szempont, hogy reméljük, családod, gyerekeid lesznek. Szeretni fogod őket, ők is téged. 50 évesen nagyjából akkora gyerekeid lesznek, mint te most. Szükségük lesz rád. Ha te meghalsz tüdőrákban, bizonyára el fogják mondani, „hogy ha azt a rohadt bagót nem szívta volna, itt lenne még köztünk”. Felelős vagy értük, noha még meg sem születtek.

Iskolánk akkor működik jól, ha sok szempontból hasonlít egy nagy családhoz. Nem a hasonlatot szeretném erőltetni, de sok szabály megértésének ez a kulcsa. Lehet, hogy 18 évesen egy sör elfogyasztása nem nagy dolog, ám ha a családban kisebb gyerekek is vannak, akkor a rossz példa elkerülése miatt lehet, hogy nem helyénvaló…

Számomra elkeserítő, amikor valaki itt szokik rá a dohányzásra. Nem így jött ide, nem ezt várták tőle a szülei, ha otthon lennél, talán a szüleid jobban észrevennék, mint mi. A helyzettel való visszaélés is benne van ebben…

Egymásért is felelősek vagytok. Van, aki könnyen függővé válik, van, aki nehezebben. Ezt még önmagunkról is csak jóval később tudjuk meg, vagyis nem tudjátok. Főleg azt nem, hogy a másik milyen mértékben van kitéve a függőség veszélyének. Van, aki közületek gyógyszert szed, vagy korábban volt olyan súlyos betegsége, melyre hatalmas mennyiségű gyógyszert kapott, nem tudjuk, mennyire gyengült az immunrendszere, vagy milyen mellékhatásokkal él együtt. Senki nem tudja felmérni, hogy mennyire károsítja a másik egészségét, ha beleviszitek egymást alkoholizálásba, dohányzásba…

Tegyük föl azt a kérdést is, hogy miért jó az alkohol, drog, dohányzás? Mert valamire biztos jó, ha sokan élnek vele. De főképp az a kérdés, hogy az a feszültségoldás, vagy ellazulás, felszabadulás, boldogság, amit ezek a szerek adnak, csak ezen az úton érhetők el számodra? Tényleg annyira silány, sivár az életed, hogy ilyen fiatalon is csak ilyen módon lehet elviselhetővé tenni? Ha nehézségeid vannak, mert lehetnek, akkor van, akihez fordulhattok. Itt az iskolában sokszor úgy tűnik, hogy a prefektus és a diák a barikád ellentétes oldalán harcol, de mi azért nem nevelünk saját gyermeket, arra tesszük rá az életünk mostani szakaszát, hogy nektek a rendelkezésetekre álljunk. Nem az az életünk értelme, hogy rend legyen a hálóban…

Azt az életszabályt ajánlom a figyelmedbe, hogy nem kell dohányhoz, droghoz nyúlni. Az alkohollal kapcsolatban annak van itt az ideje, hogy a szüleid egy ünnep alkalmával megkínálnak, vagy egy osztálykiránduláson sor kerül egy borkóstolásra, nyári munka alkalmával a prefektus vesz a társaságnak néhány üveg sört, rendben. Bár ez utóbbi átlépi a törvényi határokat…

Amikor valaki magának töltöget, vagy vesz, mindegy, hogy osztálytárs is jelen van, vagy ki fizet – az riasztó! Amikor az alkohol nem rendkívüli, nem kismértékű, nem egy-egy ünnep hangulatát emeli kissé, akkor az rossz jel! Az alkohol személyiségtorzító hatásához, függőséghez nem kell minden nap lerészegedni.

Nagyböjt van, gondold meg, nem az lenne-e e legaktuálisabb, ha ezen a téren gyakorolnál önfegyelmet, lemondást?

Egy további téma a trágárság, durva beszéd. Nem csak az számít, ami a szánkon bemegy, hanem az is, ami kijön onnan. Vedd figyelembe, hogy a trágárság: fantáziátlanság! Aki például a felháborodottságát egy sértő trágársággal fejezi ki, annak nem volt fantáziája ahhoz, hogy egy kissé csípős, de humoros megjegyzéssel tegye helyre azt, aki elfogadhatatlanul viselkedett…

Lelkiismeretvizsgálati szempont lehet az idő felhasználása. Nincs napi 2-3 óra idő, ami elfolyhat a kezünkből. Értelmesen használod-e a kimenő és a stúdium idejét?

A fenti szempontoknak a káros élvezetekhez, fantáziátlansághoz, időpocsékoláshoz van közük. Ha ezeken változtatunk, a saját életminőségünket emeljük. Ez még nem böjt, nem kellenek hozzá hitbeli indítékok, nincs köze a bűnbánathoz, másokért való áldozatvállaláshoz. De önfegyelemre van szükség, hogy ennyit megtegyünk önmagunkért!

Bár más jellegű, mégis szóba kell egyszer hozni a hajviselet kérdését. Örülök annak, hogy az öltözködés terén nem jellemző a divatozás. Praktikusan, egyszerűen öltözködtök. Biztos valahol szeretnénk feltűnni, kimutatni az egyéniségünket; itt nálunk ez a hajviseletben jelentkezik. Figyelek egy stúdiumon: van, aki nem tudja úgy tartani a fejét, ahogy az a kényelmes ülésből, vagy a munka jellegéből következne; emellett percenként hozzá kell nyúlnia a hajához. A külsőnkkel nincs időnk ennyit foglalkozni…

Két megjegyzést szeretnék a hajviselethez hozzáfűzni: ha valaki folyamatosan a haját simogatja, lehet, hogy egyszer egy érdekes megjelenésű férfi megszólítja, hogy „hadd simogassalak én, és nemcsak a hajadat…” Ne legyél meglepődve, hogy miért épp téged szólított meg, követ a pofakönyvön, a valóságban, vagy válik agresszívvá, ha visszautasítod…

A másik szempont, hogy mire utal az, ha valaki a külsejével, a megjelenésével akarja a saját egyéniségét hangsúlyozni? Talán arra, hogy nincsenek belső értékei, amiben fantáziát lát, amivel volna értelme a figyelem középpontjába kerülni...

OK
Hírek
300 éves évforduló - cikk
FRANKA VETÉLKEDŐ
A FRANKA KÁPOLNÁI ÉS EGY TABLÓJA
300 éves évforduló
Frankában végzett papok, szerzetesek figyelmébe
Gimnáziumunkról a Kossuth Rádióban
Szent Antal Esték
0

Ismerd meg az iskolát!

0

Facebook

0

Érettségi találkozó

Felvételi tájékoztató

0
All rights reserved © 2013.