FőoldalHivatalosÉletünkMúltunkSzabadidős helyszíneinkKapcsolatFelvételiElektronikus naplóÉtkezési digitnapló
Főoldal  Életünk  Milán atya szombat esti elmélkedései  2015.09.05.

2015.09.05.

Figyelem

Kedves Fiúk!

A figyelmeteket kérem. Szellemi tevékenységeinknek (játék, olvasás, zene, beszélgetés, munka, imádság) ez a lényege. Ha enélkül játszol, veszítesz; ha odafigyelés nélkül olvasol, az idődet vesztegeted, ha nem figyelsz arra, akivel beszélsz, megsérted őt.

Volt egy ember, aki magatartásával nagy hatással volt azokra, akikkel találkozott. Sokrétű foglalatosságaiban mindig egészen összeszedett volt. Néhányan így kérték őt: Tanulni szeretnénk tőled. Mondd, hogyan alakítod az életed, hogy olyan vagy, amilyen vagy?

Ezt válaszolta nekik:

Ha alszom, akkor alszom.
Ha eszem, akkor eszem.
Ha iszom, akkor iszom.
Ha megyek, akkor megyek.
Ha szólok, akkor szólok.
Ha hallok, akkor hallok.
Ha nézek, akkor nézek.
Ha olvasok, akkor olvasok.
Ha hallgatok, akkor hallgatok.
Ha dolgozom, akkor dolgozom.

A többiek nem értették:

Hiszen mi is ezt tesszük, de mit csinálsz még ezeken kívül, mi hát személyiséged titka?

Ő így válaszolt:

Nem,
Amikor ti alszotok, már ébren vagytok.
Amikor esztek, nem ízleltek.
Amikor isztok, nem élvezitek.
Amikor mentek, már a célban vagytok.
Amikor szóltok, már az ellenvetésekre válaszoltok.
Amikor a másikat hallgatjátok, a kérdéseken jár az eszetek.
Amikor néztek, akkor összehasonlítotok.
Amikor olvastok, tudni akartok.
Amikor hallgattok, elképzeléseiteken kalandoztok.
Amikor dolgoztok, gondban vagytok.

Ha tanulni akartok tőlem, akkor tegyétek egészen azt, amit tesztek,
és mindig úgy, mintha most tennétek először.

A figyelmemet megragadhatja valami, de oda is adhatom. Jó érzés, amikor valami rabul ejti a figyelmünket, belefeledkezünk egy tevékenységbe, tátva marad a szánk a csodálkozástól, amikor az akrobatát, vagy az állatidomárt figyeljük a cirkuszban. Sokszor nem arra kell várnunk, hogy valami lebilincseljen bennünket, vagy lekösse a figyelmünket, hanem nekünk kell odaadnunk. Nincs kedves beszélni valakivel, de akkor sem hagy békén. Jobban jársz, ha odafigyelsz rá 10 percig, akkor ő is meg lesz elégedve. Jó tapasztalatom, amikor éjjel 3-kor a műtőasztalon az orvos teljes figyelemmel fordult felém. Ha valaki bajba jutott, sokszor ez a kérdés: a környezete miért nem figyelt oda rá?

Nem fogom lebilincselni a figyelmedet. Arra kérlek, add oda! Előlegezd meg! Mi, férfiak egy dologra tudunk koncentrálni, a nők egyszerre többre is.

Pilinszky János írja az alábbiakat:

„Kamaszkorom egyik legmegzavaróbb élménye volt, hogy a nagy regények unalmasak. Később – még mielőtt botfülemmel Bachot fölfedeztem volna – rájöttem, hogy a remekművek nem unalom előttiek, hanem unalmon túliak. A modern irodalomban ma már többnyire az zavar, hogy nem meri vállalni az unalom kockázatát. A baj nem is itt van. A művek szinte kivétel nélkül unalmon inneniek, túl „csupaszok”, túl „merészek”, vagy egyszerűen túl „hangosak” és „meglepőek” ahhoz, hogy bemerészkedjenek abba a zónába, ahol Tolsztoj, Racine, Dosztojevszkij, de főként Bach oly természetesen elidőzött. És akkor tettek egy lépést, amire a monoton eső, az élő szív és annyi minden mellett legpéldásabban talán a tenger képes. Nincs szabadság és nincs igaz nagyság az unalmon túli közlések nélkül.”

Leonardo da Vinciről:

Hét lángész életét élte egy tölgyfa nyugalmával. Hálószobájának ablakában állok, abban a szobában, ahol meghalt. Nézem a várat, az alkonyatot – vaksi szemekkel, helyette is. Azzal az ellenállhatatlan érzéssel, hogy személyiségének titka nem lehetett egyéb, mint kivételes figyelme. Hosszú és tiszta figyelme, amivel segítette – hogy önmagát megpillanthassa – a világot.”

Tedd mérlegre, hogy milyen volt a figyelmet ezen a héten. És elmélkedj azon, hogy Isten figyel ránk. Más az, hogy figyel engem, és más, hogy figyel rám! Isten annyira figyelt ránk, hogy emberré lett. Az Oltáriszentség az is jelenti, hogy Istennek mindig van ideje, hogy figyeljen ránk. Isten jelenléte valóságos. Valóságosabb, mint ennek a darab papírnak a léte. Miért nem találkozunk vele? Mert mi nem vagyunk jelen. „Ahol ketten vagy hárman együtt vannak az én nevemben, ott vagyok köztük.” Gyökössy: Ha valaki igazán egyedül van Jézus nevében, nincs egészen egyedül.

Teréz anya emléknapja van. Mit tett ő? Csepp a tengerben! Mégis, egy ember az élete legnehezebb szakaszában azt tapasztalhatta, hogy személyes figyelem fordul feléje.

 

OK
Hírek
Ferencesek Esztergomban - helytörténeti kiállítás
Ballagás 2017
Ferences vetélkedő internetes fordulója
Frankában végzett papok, szerzetesek találkozója
Diákszínjátszó találkozó
Jubileumi hangverseny
Labdarúgó és kosárlabda torna
0

Ismerd meg az iskolát!

0

Facebook

0

Érettségi találkozó

Felvételi tájékoztató

0
All rights reserved © 2013.