Útvonal: Héreg – Halyagos – Bánya-hegyi erdészház – Gerecse-oldal – Sandl-hárs – Serédi-nyaraló – Kis-Gerecse-kőfejtő – Pusztamarót – Vaskapu – Büdös-lyuk – Kökényes-oldal – Péliföldszentkereszt – Furdalos – Öreg-kő - Mogyorósbánya.

Táv: 27 km, Szintemelkedés: 1 000 m (összesítve), Országos KÉK-túra szakasz - a 11. számú túra középső része

Esztergomból a legrövidebb úton Héreg felől közelíthetjük meg a Nyaralót. A főút melletti buszmegállót elhagyva a falun átvezető műút mentén megnézhetjük a későbarokk stílusú református és a barokk stílusú katolikus templomot, majd a falu végénél a jelzésen kezdhettük meg túránkat a Gerecse hegységben.
Az út a gyertyános tölgyesben vezet, rövid ideig szinten haladva, majd hamarosan erős emelkedőn kell felkapaszkodnunk a Halyagos aljáig. Itt kis időre ismét kiegyenesedik az út – egy kis vágáson ki lehet látni a Fehér-kő sziklaszirtjeire, majd a 447 méteres Halyagos tetejéig újra emelkedő következik. Lassanként megjelenik a bükk is, a hatalmas fák között, a jobb oldalon húzódó mély völgy peremén jutunk egyre feljebb. Közvetlenül a hegycsúcs előtt érjük el a Z jelzésre merőleges utat. A kereszteződésnél jobbra kanyarodunk és rövid gyaloglás után egy tisztásra kiérve érkezünk meg a bánya-hegyi erdészházhoz.. A bánya a mai napig is működik, a magyar “vörös márványt” bányásszák ki. Ez a vasoxid miatt vörösre színeződött kőzet tulajdonképpen nem igazi márvány, mivel tengeri üledékes, kemény mészkő. Ilyen kőzetet használtak Mátyás királyunk visegrádi és budai palotájának díszítéséhez is.
A tisztás jobb szélén az erdőbe vezető K jelzésen indulunk tovább. Bal kéz felől félelmetes, sötét fenyves, jobb kéz felől tölgyes, bükkös erdőben vezet az út. Hamarosan keresztezzük a megszűnt bányavasút nyomvonalát, a régvolt vasúti töltést még ma is viszonylag jó állapotban találjuk. Az út észak felé fordul, a letérő után egy kerítéssel körbevett, új telepítésű tarvágás jobb oldalán halad tovább az út. Bal felől a Gerecse-hegy (633 m) tömbje magasodik fölénk. A szekérút folyamatosan a hegy lábánál halad. Égig érő bükkfák és tölgyek között, a Gerecse északi oldalában vezet a jelzés. Hangyavárak között halad a továbbra is széles, járható erdészeti út. Egy száz éves tölgyet elhagyva látjuk meg a több mint 200 éves Sandl-hársat. A hárssal szemben egy érdekes facsoportot is észrevehetünk: egy vékony, egyenes törzset ölel át hátulról egy hozzá hasonló, szorosan a másikhoz simuló fa, majd még a lombkorona előtt szabályosan kettényílik előtte, és büszkén kíséri párját a magasba. Szintben haladva érkezünk meg a Serédi-nyaraló patináns épületéhez.

Túránk végállomása. Itt töltjük az erdei iskolai egy hetét.

S a hét végén innen folytatjuk az utat Esztergomba hazafelé.

A jelzésről és meglátogatjuk a Kis-Gerecse kőfejtőjét. Útközben megnézzük a Tűzköves-barlangot és a Jura-zsombolyt, majd a bánya szélén visszakapaszkodva érünk vissza a útra. A kőfejtőtől csodás panoráma tárult elénk: alattunk a függőleges falú vágatok, szemben a világhírű Pisznice vonulata vonzotta a tekintetet. (A szigorúan védett terület ősmaradványairól, barlangjáról és a kerecsensólyom fészkelési helyéről híres.) Az út hamarosan lejteni kezd, és egy völgyet elhagyva (villanyvezeték) a Kis-Gerecse oldalára jutottunk. Körbe-körbe mindenhol fehér mészkősziklák uralják a területet. Az út továbbra is lefele vezet, 100 méter után egy több méter magas sziklafal alá érünk, ahol egy kis emléktábla van a sziklába vésve (Kovács Mihály) és felette egy Mária-szobor, majd a sziklás úton, éles lejtőt követve a Gerecse TV-torony üzemi útjához érkezünk. A jelzés innen kanyarodik vissza Héreg felé, de mi a -en folytatjuk tovább az utat. A két hegy közötti völgyben, a Vízválasztón halad tovább az út, baloldalon elkerítve újból csodás bükkös erdő tárul elénk. Rövid gyaloglást követően elérjük az erdő szélét és széles rétek mellett megérkezünk Pusztamarótra. Visszatekintve magunk mögé a Gerecse zárt tömbje látszik, tetején a Tv-toronnyal. Egy íves jobb kanyar után pillantunk meg egy hatalmas fenyőt, melynek lábánál a település régi temetőjét, néhány csodásan faragott sírkövet találunk. Innen jobb kéz felé helyezkedett el a csupán néhány házból álló Pusztamarót.

A XIV. században említik először, később templomos rendházat, majd vadászkastélyt is építettek ide. A mohácsi csatát követően szekérvárrá alakították, de a jelentős török erő ellen ez más semmit sem érhetett. A vasút megépítését követően a gyümölcstermelés vált jelentőssé, majd a szocializmus ideje alatt gyerektáborként használták. A volt “úttörőtábor” jelenleg turista központként üzemel. Levélcím: PUSZTAMARÓT Kft. 2525 Bajna, Pusztamaróti Tábor; telefon és fax : (06)60 321-296.

A rét szélén érjük el újra a jelzést. Hirtelen É-ra fordult az út, a Marót-kő és a Marót-hegy oldalában haladva tölgyesben vezet lefelé az utunk. Hirtelen balra fordulva a Domoszló-völgybe jutunk, melyben hosszú tűkanyarral kerüljük meg a Vaskapu-szurdokot. Egy nyiladékhoz érve balra fordulunk és a villanyvezetéket követve először a kerítés bal, később a jobb oldalán folyamatosan hullámozva haladunk előre. Közel 2 km után jobbra fordulva a Bika-rét széléhez érünk. A Bika-rétről csodás panoráma tárul elénk: előttünk egy hatalmas mező, mögötte a Som-berekkel, a Marót-heggyel és a környező hegykúpokkal. A kerítés mellé visszatérve néhány száz méter után kiérünk a bajóti országútra, melyről kis emelkedés után hirtelen jobbra térünk le. Az út erősen emelkedni kezd, majd a baloldalon emelkedő magas homokkő fal egy vágatában bekanyarodunk újból az erdőbe. Az izzasztó emelkedő után hamarosan a Büdös-lyuk mellé érkezünk, ahonnan a Kökényes-oldalon és a Bozótoson keresztül Péliföld széléhez érünk. A domb tetejéről csodás panoráma tárul elénk. A Gerecse É-i vonulata, az Öreg-kő, a Kőszikla, a Hegyes-kő, a Gete-csoport csúcsai vezették szemünket egészen a Pilis Ny-i vonulatáig. A szántó melletti földúton ereszkedünk le az országútra, ahol jobbra kanyarodva kicsit több mint 1 km után érkezünk meg Péliföldszentkeresztre.

Péliföldszentkereszt ősi zarándokhely, mely a 633 méter magas Gerecse nyúlványa és a 374 m magas Öregkő hegy lábánál fekszik. Az első írott levél 1265-ből származik. Ezen a területen már az Árpád korban népes település lehetett, mely az oklevélben Pél néven szerepelt. Időrendben a következő okirat 1269-ből származik. Az 1406-1715-ig feljegyzett éves összeírásokban Péliföld nem szerepel. Valószínűleg 1526-1543 között pusztulhatott el. Az 1700-as évek elején Ágoston rendi remeték éltek itt, akik saját kápolnával rendelkeztek. Középkori templomának romjai a mai templom helyén a XVIII. sz.-ban még álltak. Az 1732. évi visita canonica alkalmával följegyezték, hogy Péliföld - Nyergesújfalu filiája az esztergomi érsek birtoka. A mai műemlék jellegű barokk stílusú templomot 1735-ben Eszterházy Imre hercegprímás építtette, aki ugyanebben az évben búcsújáróhellyé nyilvánította, Szentkereszt tiszteletére, így lett a neve Péliföldszentkereszt. 1763-ban Barkóczy Ferenc érsek a nazarénus rendet telepítette ide, majd egy év múlva kolostort emeltetett számukra. Ők l763-tól 1770-ig működtek Péliföldszentkereszten. 1866-ban Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek meghívására a magyar alapítású pálos rend telepedett le, akik a következő évben el is hagyták Szentkeresztet. Vaszary Kolos prímás újra megpróbálja letelepíteni őket 1903-ban, de csak 3 évig maradtak. 1913-ban Cshernoch János hercegprímás a Szalézi rendet hívta meg és telepítette le, lelkipásztori feladattal bízta meg. A kegyhelyet plébánia rangra emelte. 1944-ben a szalézieknek menekülniük kellett Magyarországról, így hamarosan az állam tulajdonába került a rendház. Az elmúlt 40 évben volt vájár ipari iskola 1981-ig, 1989-ig börtön, de Rockenbauer Pálék még úttörőtáborként is látták. 1994-ben a Szalézi rend újra megkapta Szentkeresztet. Visszaköltözésüket követően a templomot, a rendházat is felújították. Ma hármas funkciója van : kegyhely, lelkigyakorlatos ház és nyári üdülőhely ministránsoknak, hittanosoknak és családosoknak.

Levélcím: SZALÉZI RENDHÁZ Don Bosco Ifjúsági Központ 2533 Bajót, Péliföldszentkereszt; telefon és fax : (06)33 449-316

Feltétlenül megtekintésre érdemes a XVIII. sz-i Kálvária-szoborcsoport, melynek minden stációja más-más stílusban épült, a Schmidt Sándor bányaigazgató által az 1930-as években építtetett lourdesi barlang (kőkápolna).

A plébánia mögött vezető úton folytatjuk tovább a túrát. Néhány száz méter után érkezünk meg a közelben található Szent Kút-forráshoz, ahol megnézhetjük a II. világháborús katonasírt, a Mária-kegyhelyet, és a kulacsok feltöltése után az Öreg-kő felé vesszük az irányt. A fák közül kiérve a Furdalos dombjának szántóján kelünk keresztül Visszatekintve láthatjuk a péliföldszentkereszti templomtornyot, bal kéz felől a Gerecse háta látszik a TV-toronnyal, mögöttünk a távolban a Gete hegycsoport, előttünk az Öreg-kő sziklaszirtje fehérlik. A mezőn átérve először egyenesen, a térkép szerint próbálunk közeledni a sziklához. A szántó szélénél egy kicsit É felé haladunk a szekérúton, innen vezet felfelé a kaptató a hegy lábához. A hegy alatti szekérúton hamar eljutunk a szikla alatti pihenőhelyre. Innen vezet fel a a Jankovich-barlanghoz és az Öreg-kő tetejére.

A 375 m magas Öregkő természetvédelmi terület. 50-60 m-es kibillent dachsteini mészkőből álló, szinte merőleges sziklaszirtje a fülesbagoly és a kerecsensólyom fészkelő helye. Sziklamászó iskolaként is használják. A Gerecsében csak itt fordul elő a fürtvirágzatú szirti ternye. Említésre méltóak ősember lakta barlangjai és hidrotermálisan keletkezett aknabarlangjai (zsombolyok). A 2. számú zsombolyból került elő hazánk legnagyobb, 5-6 cm él-hosszúságú barit táblája (súlypát). A Jankovich-barlang az Öregkő meredek letörésű hatalmas mészkősziklái között nyílik. Felszakadt mennyezetű több folyosóból és teremből álló, hévizes eredetű barlang, mely főként ősrégészeti szempontból jelentős.

Kis emelkedő után egy betonlépcsősor aljánál 200 lépcső után először a Baits-barlanghoz, majd a Jankovich-barlanghoz érünk. Magával ragadó látványt nyújt a kb. 10 széles és magas barlang, mely 35 méter mélyen nyúlik a sziklafalba. A barlang mellett falépcsősor vezet fel meredeken az Öreg-kő tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás tárul elénk: É-ÉNY felé a sziklafal húzódik, háttérben a Duna vonalával, K felé a Gete, ÉK felé a kanyargó Duna az esztergomi bazilikával. Lenyűgöző, mintha madártávlatból látnánk a környező hegyeket. Az izzasztó leereszkedést követően a jelzésen folytatjuk az utat. Hamarosan sűrű bozótos, cserjés fiatal erdőbe érünk, egészen a Gyertyános felé tartó szekérútig kell a bokrok között utat vágni magunknak. Kiérve a földútra először balra, majd a Gyertyános kúpja alatt jobbra fordulunk. Körülöttünk folyamatosan erdő és szántó váltja egymást. 1 km után ismét éles bal kanyar következik, egy fakereszt mellett elhaladva vezet a kikövezett út Mogyorósbánya kis falujába. Hamarosan elérjük az első házakat.

---